Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK MEGGÁTLÁSÁRÓL. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK KÖRÜLI VISSZAÉLÉSEK MEGGÁTLÁSÁRÓL. írta: Dr. REICH PÉTER CORNEL. A bírói gyakorlatban nincs oly terület, melynél jobban látná a bíró, hogy az ügyletkötő feleket miképpen vezetik félre igen gyakran a biztosítást közvetítő ügynökök. A társadalom testén gennyedő sebnek némi orvoslására hozta a kormány az 5460/928. M. E. számú rendeletét, amikor a 8. § szerint kimondja, hogy: ha az ügynök a szerződő felet jogellenes fenyegetéssel, vagy a szerződés valamely lényeges körülményeire vonatkozó megtévesztéssel bírta rá a szerződés megkötésére, a szerződő fél a biztosítási szerződés érvénytelenségét a vállalattal szemben akár keresettel, akár kifogás alakjában érvényesítheti. Ez a rendelet az új biztosítási törvény, az 1927. évi X. tc. 13. §-ának 2. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján létesült és a K. T. 468. §-ban foglalt rendelkezés ellenére látott napvilágot. A K. T. 468. §-a írásbeli szerződést kíván, ettől a felek el nem térhetnek, és a 469. § felsorolja a feltételeket, melyeket az írásbeli szerződésbe kell foglalni, a most említett rendelet írásbeli szerződés ellenére megengedi a megtévesztés igazolását. A gyakorlatban oly gyakran fordulnak elő kifogások, melyek védelmére a kormánynak beavatkozása feltétlenül szükséges. Különösen a nagy-és kisközségekben létrejött ügyleteknél van a legtöbb visszaélés, mert az a kisgazda, aki az ajánlatot aláírja, vagy nem tud olvasni, vagy az ajánlat tartalmát felolvasás esetén nem érti meg. Szükséges volna, hogy az ügynök minden esetben tintával kitöltött ajánlatot írasson alá a féllel és ugyanolyan másolatot hagyjon a félnél minden esetben és ezt az ajánlat tanúsítsa is. Nagy-és kisközségekben feltétlenül szükséges volna, hogy a községi jegyző az ajánlatot írja alá és igazolja, hogy az ajánlat tartalmát a biztosítottal közölte, a jegyző az aláírásán kívül pecsétjével hitelesítse úgy az eredeti ajánlatot, mint a másolatot. A biztosítási díjat az intézetet képviselő ügyletszerző szóval és számbelileg tüntesse ki és érvénytelennek mondassák ki az a biztosítás, melyben az illető díjszabásra utalással történik. Számtalan esetben a biztosítottnak az a kifogása, hogy sokszorosan nagyobb összegre szóló díjnyugtát mutát be az intézet,