Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A nemvagyoni kár kérdéséhez

io8 DE SCHWARTZ TIBOR. ben a vagyoni kárral, a nemvagyoni kárnál tényálladéki elemet képez, hogy a tiltott cselekmény szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követtetett el légyen. Culpa levis esetében tehát nemvagyoni kártérítésnek nem lesz helye. Az elnevezést íIlletőleg nincsen egyöntetűség a gyakorlatban ; lelváltva találkozunk az eszmei kár és az erkölcsi kár kifejezésekkel. Minthogy úgy a S. T. 39. §-a, — mellyel kapcsolatban leggyakrabban merül fel a nemvagyoni kár kérdése — valamint a Magánjogi javaslat is a vnemvagyoni kár» kifejezést használja, helyes lenne, ha a gyakorlat a fenti kitétel mellett maradna A nemvagyoni kár tekintetében való kártérítési kötelezettség megállapítása jogpolitikai szempontból helyes és kívánatos, mert egyik hathatós eszközét képezi annak, hogy az egyén erkölcsi javainak védelmére szolgáló intézmények minél tágabb körben kiépíthetők legyenek. A nemvagyoni kár fogalma nálunk törvényileg nincsen meghatározva. Ez helyes is, mert a fogalmi meghatározások egyrészt a jogtudomány feladatkörét képezi; másrészt a többékevésbbé merev definíciók a jog alkalmazásánál a lehető anyagi igazság kihozását számos esetben korlátozzák. Egyébként a nemvagyoni kár fogalmának lényegét kimeríti dr. Almási Antal meghatározása,1 mely szerint: nemvagyoni kár a jogalany eszmei jelentőségű javainak valamely jogi tény által bekövetkezett sérelme. Kétségtelen, hogy a nemvagyoni kár lényegileg egy erkölcsi veszteség, melynek szenvedője azonban úgy fizikai, mint jogi személy egyaránt lehet. Viszont, hogy mi képez adott esetben erkölcsi veszteséget, ez mindig az eset alapos és körültekintő mérlegelése mellett állapítható csak meg. Mint irányelv itt figyelembe veendő, hogy védelemre szorul a~ a\ erkölcsi tőke, mely egyrészt a\ embert, mint a társadalom tagját, másrészt a jogi személyeket és ehhez hasonló alakulatokat megilletik és amelynek kisebbítése maga után vonná azt, hogy a sértettnek egyébként kijáró tisztelet és megbecsülés megrendül. A tervezet egykori indokolása2 is kimondja, hogy a nemvagyoni kár a sértettnek okozott lelki fájdalomért, a kiállóit megalázásért, meghurcolásáért és jó hírnevének bemocskolásáért jár. 1 Kötelmi Jog Kézikönyve, IJ7. old. 2 Kötelmi Jog, III. kötet, 2.57. old.