Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 3-4. szám - A nemvagyoni kár kérdéséhez
A NEMVAGYONI KÁR KÉRDÉSÉHEZ. Már most felmerül a kérdés, hogy az erkölcsi kár megállapíthatósága szempontjából külön bizonyítandó-e, hogy az erkölcsi kár bekövetkezett tényleg annálfogva, mert pl. a sértett azt tapasztalta, hogy nem részesítik az eddig élvezett megtiszteltetésében. De nézzünk egy példát. A sértettről diffamáló tényeket állít valaki, a nemvagyoni kár megállapíthatósága szempontjából szükséges-e hogy bizonyíttassék, hogy néhányan ebből kifolyólag éreztették a sértettel, hogy a diffamáló állításoknak hitelt adtak. Álláspontom szerint nem; mert ha bizonyítást nyer, hogy egyesek nem is adtak hitelt a sértő állításoknak, ez még nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a társadalom nagyobb rétegében fennforoghat a lehetősége annak, hogy a sértettel szemben eddig táplált erkölcsi felfogásban bizonyos lefokozás állott be; mely azonban külsőleg még nem nyilvánult meg. Szerintem tehát már a lehetősége annak, hogy a sértő cse1 ekménye kiválthatja az erkölcsi deminuciót, alapját képezheti az erkölcsi, illetve nemvagyoni kárnak; annál is inkább, mert ellenkező esetben az abszolút erkölcsi megbecsülést élvezőkre vonatkozólag a nemvagyoni kár meg sem lenne állapítható. Rákell azonban mutatnom, hogy e tekintetben a joggyakorlat nem egységes. A m. kir. Kúriának P. VI. 8969/1927. sz. határozata, szemben a fenti állásponttal, azt az álláspontot vallja, hogy a nemvagyoni kár megtérítésének is előfeltétele, hogy a sértettnek kára származott légyen, habár az nem is vagyoni, hanem erkölcsi kár. Vita tárgyát képezi, hogy a nemvagyoni kár megállapíthatásának előfeltételét képezi-e, hogy vagyoni kár lett légyen. E tekintetben teljes egészében csatlakozom dr. Almási Antal kúriai bírónak már fent idézett fejtegetéseihez, mely szerint «a nemvagyom kár iránti igény a vagyoni kár fennforgásától és érvényesítésétől független». Bár a S. T. ^9. §-ának szószerinti értelmezése tápot adhat annak az álláspontnak is, mely szerint a nemvagyoni kár csak vagyoni kárral kapcsolatban érvényesíthető; az újabb legfelsőbb bírósági gyakorlat- is azt az elvet tette tuagáévá, hogy a nemvagyoni kár érvényesíthető vagyoni kár fenn nem forgása esetében is. E tekintetben egyébként egy állásponton van a m. kir. Kúria büntetőtanácsa 1 a polgári tanáccsal.2 1 B 7257/1927: Büntető Jog, 1928. évf. aug. 1. — 2 1527 1928. Jogállam XXIX. évf. 3—4. füzet. 8