Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 3-4. szám - A polgári peres eljárás reformja
A BÜNTETŐJOG MAI HELYZETE. »o5 Es mégis ma, amikor már bizonyos történeti perspektívából szemlélhetjük e lelkes és erőteljes törekvéseket, tárgyilagos őszinteséggel kell megállapítanunk, hogy ezen küzdelmek, amily mértékben gazdagították a kriminálpolitikát, illetve kriminológiát és államonként az egyes tételes büntetőjogokat is. a% anyagi büntetőjog tudományának továbbfejlesztésében a kívánt hatást nem érték el. Vagyis az új irányok hívei, mintha megelégedtek volna a bűntettes társadalom elleni küzdelem taktikájának kiépítésével. Ámde a kriminálpolitika még nem maga a büntetőjogtudomány! Vagyis e sorok írója már 1914-ben az írta, hogy: «A kriminalitás kriminálpolitikai célt szolgáló bio-szociológiai tanulmányozása mellett mindinkább kezd — egy benső büntetődogmatikai szükséglet mutatkozni, mely arra irányul, hogy a kriminológia eredményeinek értékesítésével a büntetőjogi alapfogalmak új jogászi megkonstruálásban részesüljenek.*)* III. Ebben a történeti háttérben keresendő az új fejlődés megindulásának a lehetősége. Ezen küzdelem elfogulatlan megfigyelése két fontos következtetéssel jár. Először azzal, hogy a klasszikus büntetőjog alapfogalmai új jogtani megalapozást, illetve igazolt módszertani alapon részben teljesen új kiépítést igényelnek. Másodszor azzal, hogy a kriminológiai kutatások egymagukban véve a büntetőjogi alapfogalmak megfelelő átalakítását nem szolgálhatják. E kettős belátással indulhat útnak a büntetőjog új dogmatikája. Magunk részéről ezen célkitűzést: A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája 1926. és Magyar anyagi büntetőjog 1928. című könyvünkben választottuk. Felfogásunk lényege az, hogy a kriminológia, amikor a bűncselekmények elkövetésének tényezőit explikatív módszertani kutatásaival megállapítja, amikor felfedi azokat a biológiai, szociális és fizikai tényezőket, melyek a kriminalitás forrásai, a bűncselekmény fogalmának csak a tartalmát nyújtja. De viszont a bűncselekménynek tisztán joglogikai formális szemlélete, amikor megállapítja a bűncselekménynek normatív elemeit, a bűncselekmény fogalmának pusztán a vá^át szolgáltatja. A bűncselekmény pedig formában jelentkező tartalom. Aminek szükségképpeni következménye, hogy a bűncselekmény jogászi megkonstruálása a tartalmi elemeknek joglogikai úton formába öntésével történhetik meg. Ez tehát szerintünk az a jogtani alap, amelyen a büntetőjogi alapfogalmak helyesen kiépíthetők s immár rendszerezhetők. Mert ezen rendszeren belül számot tudunk adni minden foga* Irk : A normatív és explicatív módszertani felfogás a büntetőjogban. 1914. 1.