Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

62 JOGGYAKORLAT. egyeztethető össze, hogy a vevő az áru átvétele, hosszú időn át folytatott használata, vételárrészletek fizetése után az ügylet hatálytalanítását kérhesse, aminthogy olyan visszaélésekre is vezethet, amelyeket a törvényhozó semmiesetre sem kívánha­tott védelemben részesíteni. Csak ^rendkívüli, előre számításba nem vehetett körülmé­nyek bekövetkezésé cselén lehel s^ő gazdasági lehetetlenüléséről — mondja a Kúria VII. 7500/1927. s~. határozata — egy bármely rossz termés nem tekinthető ilyen rendkívüli körülménynek, mert termelő gardának kö-tapas;talai alapján számításba kell venni a termésben mindenkor bekövetkezhető nagy károkat.» A valori­zációs törvény körül folytatott gyakorlatból kiemelendő a VII. 3997/1928. sz. határozat, amely kimondja, hogy "csupán a folyószámla-egyenlegek tudomásulvételéből az átértékeléshez való joglemondás meg nem állapítható.» Ugyanezen ügyben alperes sérelmezte azt, hogy az átértékelés kezdő időpontja a kölcsön nyújtásának időpontjában 11920 márc. 12.) állapíttatott meg, holott a felek a kölcsönt később (1923 júl. 12.) új feltételek alapján újították meg. A Kúria ezt az alperesi álláspontot nem tette magáévá, mert «újítási szerződés . . . akkor jön létre, ha a felek a fennálló követelés jogalapját s főtárgyát megváltoztat­ják . . . pusztán a kamatok nagyságában s a felperesek felmon­dási jogában történt változtatás . . . egymagában újítást nem jelent. Egyébként is az átértékelés kezdőpontjául az a nap veendő, ami­kor a kölcsön az alperesnek birtokába került ...» A kényszeregyességnek az 1410/1920. M. E. sz. rendelet 92. §-ában körülírt joghatálya tekintetében érdekes határozatot hozott a Kúria. «S. G.» közkereseti társaság feloszlott, töröl­tetett s a volt társtagok egyike, özv. S.-né, a volt társas cég üzleti telepének helyén ugyancsak «S. G.» cég alatt, amelyet azonban be nem jegyeztetett, kereskedelmi üzletet folytatott. «S. G.» — most már egyéni — cég és egyedüli tulajdonosa, özv. S.-né, hitelezőivel =;o%-os kényszeregyességet kötött, amelv jogerősen jóváhagyatott. Felperes most a feloszlott közkereseti társaság egyik tagját perelte a társasággal szemben fennállott követeléseért a törvényes határidőn belül, aki azzal védekezett, hogy az «S. G.» cég, illetőleg özv. S.-né által kötött kényszer­egyesség reá is kihat. A Kúria azonban alperes érvelését nem fogadta el; «kétségtelen, — mondja indokolásában — hogy csu­pán a közkereseti vagy betéti társaság vagy szövetkezet által kért kényszeregyezségi eljárásban a társaság vagy szövetkezet és hite­lezői között létrejött egyezségnek van meg az a joghatálya, hogy az egyezségben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozások alól

Next

/
Oldalképek
Tartalom