Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Aranyperek

28 Dl LŐW TIBOR. jur. R. Fischer. Die «Goidgulden» VerpHichtungen ungarischer und österreichischer Schuldner nach neuer Rechtsprechung.j A német bíróságok is magyar jogot alkalmaztak (RG. 1928. VI. 18. IV. 75 1/1927) és a berlini Kammergencht (1927. X. 3. 7. U. 15337/1927) a magyar jognak alkalmazásában arra az eredményre jutott, hogy az aranyforintban (in Goldgulden) kikötés nem aranyérme, hanem csupán aranyértékkikötés, amelyre éppen ezért az egyedül aranyérmekikötésekre vonatkozó 1923. évi rendelet nem alkalmazható. Az előzők során elfoglalt álláspont szerint is igaz az, hogy a magyar jognak aranyforintkikötésében értékkikötés foglaltatik. Téves ellenben a német bírói felfogásban az, hogy e kikötés egyedül értékkikötés érmekikötés nélkül. Az aranyforintokban (in Goldgulden) kikötés a használt szó közönséges értelme szerint aranyérmekikötést jelent. Az ily kikötéshez a «természetben». «valóságban» vagy ezekhez hasonló más kifejezés (K. T. 326. § 2. bek.) nem szükséges, mert az aranyforintokban kifejezés a pénznem kikötését a nélkül is kifejezi. A «természetbeni) stb. kifeiezések nem is ahhoz kellenek, hogy a pénznem kikötése megállapítható legyen, hanem, hogy a valósággal kikötött pénznemben teljesítésnek kötelessége fennálljon abban az esetben is, ha a pénznem «a teljesítés helyén forgalomban nincsen». amely esetben, ha forgalomban nincs, a fizetés «a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint, országos pénznemben történik.» A négy és nyolcforintos aranyak .pedig 1883-ban forgalomban voltak, ha ez aranyaknak «elfogadási értéke» «szabad egyezkedéstől)* függött is (1869: XII. tc. 8. §), mert az érméket mint pénznemet verték (u. o. 1. §). És ezeknek az «1869: XII. tc. alpján forgalomba hozott» (1892: XVII. tc. 9. §) aranyérméknek a forgalma a koronaértékkel sem szűnt meg, csak veretésük (u. o.). Az ily aranynak «a koronaérték érméit helyettesítő fizetési ereje nincs» ugyan (1899 : XXXVI. tc. fi. §), de a kötelezettségeket, amelyeket addig, jog szerint, valósággal ebben az érmenemben kellett volna teljesíteni, azután is úgy kell (u. o. 17. és 18. §§ V. ö. Grosschmid: Fejezetek kötelmi jogunk köréből. II. 1 187.) Az aranyforintkikötés érmekikötési jelentőségét az sem zárja ki, hogy az egyes szelvényekért kevesebb aranyforint jár, mint ahány forintos az érméknek legkisebb darabja. Ez nem lehet értelmezési szempont, mert egyes szelvények alig szerepelnek a forgalomba s éppen ezért az ily kikötésnél nem jő figyelembe az egyes szelvények beválthatósága. így van ez az aranyjáradékkölcsön kötvényeinek szelvényeinél is.