Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Aranyperek

ARANYPEREK. 2 7 ebben a tárgyban hozott határozatot a viszonyok változásával megfelelően módosítsák.)) Ebben az intézkedésben mindenekelőtt szembetűnő, hogy az átszámítási árfolyam megállapításánál az adósnak általános vagyoni és kereseti helyzete nem jő figyelembe, hanem csak azok az értékek, amelyeken a záloglevelek és kötvények kibocsátása alapult. Következése ez éppen annak, hogy a záloglevelek és a kötvények biztosításáról szóló törvényes intézkedések szerint (1876. évi XXXVI. te; 1889. évi XXX. te; 1897. évi XXXII. tc.) a zálogleveleken és kötvényeken alapuló követeléseknek biztosítására külön, a csődben is külön kezelt és külön kielégítésre rendelt vagyontömegek szolgálnak. Igaz, hogy ezek az intézkedések nem zárják el a záloglevél és kötvénybirtokosokat attól, hogy követelésük kielégítését az adós egyéb vagyonából is követelhessék, de a vállalt kötelezettségeknek méltányos átértékelése ez esetben mégis csak attól függhet, hogy a kezdettől fogva e tartozások fedezetéül rendelt vagyonnak az átértékelése mennyire sikerült. A másik, ami az intézkedésben szembetűnő, hogy eljárási intézkedéseket tesz szükségessé. Az 1922: XVII. tc. 23. § ában a kir. igazságügyminiszter kapott is felhatalmazást, hogy az ily záloglevelek és részkötvények birtokosainak közös képviseletét és «a részkötvények birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzését a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeleti úton szabályozza és az e tárgyban kibocsátandó rendeletben az 1876. évi XXXVI te, valamint az 1897: XXXII. te rendelkezéseit kiegészítse*). A rendelet 60,300/1922. I. M. sz. a. 1922. évi december hó 14-én meg is jelent és ezen a napon életbe is lépett, amivel a záloglevél és a kötvénybirtokosoknak közös képviselete, akár az adós, akár a hitelezők kívánták, lehetővé vált az is, hogy a megválasztott gondnok pert indíthasson és perbe léphessen. Az eljárásnak perjogi formáiról a 950/1913. M. E. sz. rendelet mitsem tartalmaz; némi útmutatás ugyan elkelt volna, de a per e nélkül is, csupán a perrendtartás rendes szabályainak a segítségével lefolytatható. Másról, mint perről a rendeletnek egész tartama szerint szó nem lehet. Ilyen per tehát a rendelet életbelépése óta a budapesti kir. törvényszéknél meg nem indult. Valószínű, hogy adósok és hitelezőik békésen megegyeztek. A Győr—Sopron — Ebenfurti vasút r. t. ellen német bíróság előtt indult aranyper 1883-ban kibocsátott 200 aranyforintról szóló elsőbbségi kötvényei alapján. (V. ö. Pester Lloyd. 1927 június 12. Volkswirtschaft Di\