Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1-2. szám - Az első nyugdíjszabályzat
8 Dr GALLIA BÉLA. Két értelmezési forrás áll rendelkezésünkre: Az egyik a pénzügyminiszternek 1926július 26-án 93.736. P. M./1926, szám alatt «a magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére irányadó arányszám kiszámítása tárgyában» kibocsátott ú. n. átszámítási rendelete (Á. R.), mely szerint m$ 1926: XVI. tc. 4. §-ának j. és 4. bek. esetében a táblázatnak azt a tételét kell alkalmazni, amely a\ első nyugdíj szabályzat megalkotásának vagy a szerződés kötésének napjára van meghatározva*. A másik forrás Nizsalovszky Endre kitűnő kommentárja (66. és 67. lap, 13. jegyzet): «Az 1914 július hó elsejénél későbbi nyugdíjszabályzat esetében a beszámítható járandóságokat nem az 1914. évi illetményekhez képest, hanem a szabályzat megalkotásakor rendezett illetményekhez képest kell megállapítani. Itt tehát nem lehet eltolódás a tisztviselői státusban a nyugdíjszabályzat megállapítása és a beszámítható járandóságok kiszámítására irányadó időpont között, mint e §. 2. bekezdése esetében. Ka pl. az 1910-ben alakult vállalat 1917 októberben állapította meg első ízben nyugdíjszabályzatát, mely szerint a főkönyvelőnek havi 1200 korona a nyugdíjba beszámítható járandósága, az 1922 októberben érvényes nyugdíjszabályzat szerint pedig 30 évi szolgálat után a beszámítható járandóságoknak 80%-a jár nyugdíj fejében és a főkönyvelő 1922 októberben megy nyugdíjba : akkor a beszámítható járandóság 1 200 korona volna, az alapjárandóság tehát ennek 80%-a, vagyis 960 korona. Minthogy azonban ez az alapjárandóság 1917. évi értékre szól, az átértékelés alapjául szolgáló tulajdonképpeni alapjárandóságot akkor kapjuk meg, ha a függelékben közölt táblázat megfelelő adataival (1917 októberre 2*50) elosztjuk. Ehhez képest az alapjárandóság 384 korona lesz.» Ha tehát a törvénynek ez a hivatalos értelmezése, vizsgálnunk kell. mi lesz az életben ennek az értelmezésnek a gyakorlati következménye? Legyen szabad ezt egy nem kigondolt, hanem valóban megtörtént eseten kipróbálni. A társaság 1921 márciusban alkotta meg első nyugdíjszabályzatát, amelyben beszámította az eddig alkalmazásában állott tisztviselőknek teljes szolgálati idejét. Az 1926-ik évben 23 évi beszámítható szolgálat után nyugdíjaztatott a társaság aligazgatója, aki nyugdíjazása idejében a nyugdíjba beszámítható havi 336 pengő rendes fizetést kapott. A bíróság megállapította, hogy ez az aligazgató, ha a nyugdíjszabályzat megalkotása idején ugyanilyen munkakörben és állásban és ugyanennyi szolgálati idővel ment volna nyugalomba, 1921 márciusban havi 1 100 akkori papírkorona fizetést élvezett volna. Minthogy a nyugdíjszabályzat szerint járt