Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Külföldi joggyakorlat

JOGGYAKORLAT. '57 kiolvasható, volt vagy olyanokkal szemben, akiket a betegirányában fennálló tartási, ápolási stb. kötelezettségek terhelnek, így elfogadott tétel a tartásra kötelezett lemenőnek, a cseléd gazdájának, a vendéglátónak felelőssége a felmenőt, a cselédet, a vendéglátás ideje alatt a vendéget ért baleset vagy betegség miatt szükségessé vált orvosi tevékenység dijáért. Viszont egy újabb döntés szerint (Revue Trimestrielle de droit civil, 1928 október — december, 904. o.) az a tény, hogy valaki a beteget vagy a sebesültet orvoshoz vezeti (vagy hozzá orvost hív), egymagában véve egyáltalán nem jelenti az orvos dijáért való felelősség elvállalását. A választóvonal a beteggel való állandó vagy incidentális érdekkapcsolat létezése; ily kapcsolat híján az: orvoshoz vezetés, mint merőben emberiességi tény, kötelezettségvállalást nem jelenthet. IV. Északamerikai Egyesült-Államok. 1 Lex Rhodict és tengeri biztosítás. A felperes gazolin-rakományát 27,690 dollárra biztosította az alperesnél. A rakomány értéke a kötvényben 212,000 dollárban volt megjelölve. A hajót útközben megtorpedózták és a rakomány megmentése érdekében annak egy részét fel kellett áldozni. A hajónak a kikötőbe érkezése után foganatosított kárfelosztási eljárásban a felperes rakományának értékét 417,000 dollárban állapították meg és a felperest 49,000 dollár megfizetésére kötelezték. A felperes ezt az összeget meg is fizette. A felperes most a 49,000 dollárnak akkora részét követelte az alperestől, amilyen arányban a biztosítási összeg a rakománynak a biztosítási kötvényben megjelölt értékéhez áll. A bíróság kimondotta, hogy a felperes az általa követelt összegnek csak akkora részére tarthat igényt, amilyen arányban a kötvény szerinti egész rakományérték a kárfelosztási eljárásban megállapított egész rakományértékhez áll. (Harvard Law Review, 1929 január.) 2. Valótlan híresztelések és a posta. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa meg New-York város postamesterének azt az eddig követett eljárást, hogy a «Tiltakozunk az Egyesült-Államok nicaraguai diktatúrája ellen!» felírással ellátott boritékú leveleket a postai forgalomból kizárta. A bíróság «affidavit»-et szerzett be a külügyi hivataltól, amely igazolta, hogy az Egyesült-Államok nem gyakorolnak diktatúrát Nicaraguában és a keresetet elutasította azon az alapon, hogy a bíróság nem nyújthat segédkezet valótlan állítások terjesztéséhez. (Harvard Law Review, 1929 január.) Az amerikai kommen-