Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Hazai jogesetek

JOGGYAKORLAT. keletkezik a\ e~cn prohngaáonális váltókat is aláíró egyénre né\ve; a prolongacionális váltók elfogadása tehát, csakis a hitelező által a\ eredeti pénztartozás kifizetésére engedett időhalasztás jellegével bír a váltóaíáírók biztosítási kötelezettségének továbbra is változatlanul való fennmaradása mellett. Dr. Fenyves Béla. III. Perjog. A Pp. 109. §-án alapuló együttes meghatalmazás esetében a meghatalmazottak, ellentétes nyilatkozatot tehetnek. A Kúria elbírálása szerint az eset olybá veendő : «mintha magának a felnek előadásában lenne ellenie/ s így a Pp. 225. §-a értelmében a helyes lón váll ás kiderítése szempont jóból a fél személyes meghallgatása (226. §) nem mellőzhető.)) (P. III. 3788/1928.) A Kúria állandóan szem előtt tartott azon elvén, hogy az általános hatáskör a polgári perút (180. § 1. p.) nem helyeselhető részt üt a most kimondott jogelv, mely szerint: «Közjogi jogviszonyból származó igenvek esak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírósági úton, ha érvényesíthetésüket valamely jogszabály 'kifejezetten a rendes bíróság elé 11/alja.)) (P. VI. 8272/1927.) Épp az ellenkező állapotot véljük az alkotmány és jogbiztonság szempontjából a helyesebbnek. A Pp. 180. § 3. pontjára alapított pergátló kifogás kérdésében a Kúria ismét leszögezte elvi álláspontját, mely szerint: «a bíróság illetékessége s a bírói hatáskör a kereseti lényelőadás alapján bírálandó el.)) (P. VI. 6483/1027.) A perfüggőség (Pp. 180. § $. p.) körébe vágóan időszerű kérdést döntött el a Kúria, mikor az 1920. óta felfüggesztett követelés átértékelt összege iránt folyamatba új perben kimondotta, hogy: "Igaz ugyan, hogy a felperesnek e perbeli igénye lényegileg átértékelés iránti igen}' s hogy annak érvényesítése az alapkövetelés érvényesítésével összeesik. Minthogy azonban az átértékelési jog az arra jogosul/ akaratából az alapköveteléstől elkülöníthető s min/hogy abból a tényből, hogy a törvény az átértékelésre vonatkozó külön keresetindítási kötelezően elő nem írja. nem vonható következtetés arra, hogy az átértékelést a jogosul! külön perben egyáltalán nem érvényesíthetné.)) (P. V. 5211/1928.) A beszámítási kifogás és a perfüggőség (Pp. 147. és 180. § 5. p.) egyrnásrahatását illetően a budapesti ítélőtábla szerint: «J; a körülmény, hogy az alperes a beszámítani kért ellenkövetelés egy részét egy másik perben szinten érvényesítette, nem 'akadálya a beszámításnak . . . meri ha és amennyiben az