Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Hazai jogesetek

JOGGYAKORLAT. nem pedig jogképessége van közérdekből korlátosa. A; i8g8. évi XIX. tc. a JI. § 2. bek. utolsó mondata értelmében a volt úr­béresek osztatlan tulajdonában levő és 'ködösen használt erdők és kopárterületek után nyeri rendkívüli jövedelem gazdasági beruhá­zásokra, ingatlan birtok vásárlására és adósságok törlesztésére is fordítható. (1929 jan- '9-) II. 1. Állandó bírói gyakorlat szerint az együttélést meg­bontó házastárs nincs elzárva attól, hogy a H. T. 77. §-a alapján kérje a házasság felbontását, ha elhagyott házastárshoz békítőleg közeledve, őt komolyan kiengesztelni és az életközös­ség visszaállítására rábírni törekszik, de sikertelenül és ezen sikertelen békéltetési kísérlettől számított hat hónap elteltével kibocsátott bírói felhívásnak az eredetileg elhagyott házastárs a megszabott határidő alatt nem tesz eleget. A kir. Kúria P. III. 874/1928. sz. határozata szerint azonban e\ a kivételes jog­s-obálv nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az elhagyó házasfél a másikkal szemben oly súlyos házastársi kötelességsér­tést követ el, amelyet utóbbi mindkét lőj ük életviszonyainak figye­lembevételével megbocsátani nem tartozik. Már pedig a felperes azzal a magatartásával, hogy az alperesi kizárólag gyermekének neveltelése kérdésében köztük támadt nézeteltérés miatt idegenek előtt is alantas fenyegetések között tettleg többször bántalmazta, — az alperest anyai és női önérzetében oly súlyosan megsértette, melyet az alperes a felek társadalmi helyzeténél és nevelésénél fogva a felperesnek megbocsátani nem tartozott — következőleg a házassági életközösség visszaállítására a felperessel, ennek őszinte megbánása esetében sem volt köteles. U929 jan. 29.) 2. A békülési kísérlet komolyságának megítélése szem­pontjából a kir. Kúria P. III. $643/1928. sz. határozata kimondja, hogy a jogos okból eltávozott és jogosan távollevő alperessel szemben nem lehet hátrányos következtetést levonni abból, hogy a felperesnek egyik tanti útján tett békülési közeledését az alperes elutasította, mert a tanú iratszerü vallomása szerint a nevezett tanú a békülési közeledést az alperessel akkor közölte, amikor vele az utcán találkozott. A békülési ajánlatnak ilymódon történt közlése pedig az alperesben méltán felébreszthette a;t a meggyőző­dést, hogy a békítési kísérlet komohdalan. ^929 jan. 15.) III. 1. Igen helyesnek tartjuk, ha bíróságaink a Mj. T. K. javaslatának nemcsak lényegét, hanem szövegét is szószerint beleviszik az ítéleteikbe, s így a jogéletet hozászoktatják a törvény terminológiához, nyelvéhez. így jár el pld. a dolog ki­adására kötelezett felelőssége tekintetében a P I. 5043/1928 sz. ítélet, amely szinte betűszerint egyező a jav. 481. § és 483. §-sal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom