Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása

AZ I928. ÉV BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSA. IO} sen mondotta ki a K., hogy e mellett teljesen közömbös, mi volt az elkövető célzata és tudományos alapja vagy színezete volt-e az előadásnak (B. J. T. LXXX. 14. l.i. Izgatás szempontjából közömbös, hogy az állított tények valók-e. Izgatás való tényeknek célzatos csoportosítása által is elkövethető (u. o. 28. 1.). 215. §. Egy határozat érdekesen foglalkozik a polgári perben tett hamis vallomás ama tényálladéki elemével, hogy a vallomás a polgári pernek lényeges körülményére vonatkozzék. E határozat szerint, a büntetőtörvény alkalmazása szempontjából, kizárólag a büntetőbíróságra tartozik annak eldöntése, hogy a hamis vallomás a polgári ügy lényeges körülményére vonatkozik-e. A bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös, hogy az esküvel megerősített vallomás perdöntő hatással volt-e a polgári per kimenetelére. Tehát nem zárja ki a bűnösség megállapítását az a körülmény, hogy a polgári bíróság a polgári per eldöntése szempontjából közömbösnek találta, hogy vádlottnak a polgári perben tett vallomása hamis-e. A büntetőtörvény alkalmazása szempontjából lényeges mind ama körülmény, mely az ügy kimenetelére, érdemleges eldöntésére bármi tekintetben befolyással lehetett. (B. J. T. LXXX. 19 1. ) 222. §. A K. állandó gyakorlata szerint, a bűncselekménynek nem eleme sem az, hogy tanú kihallgattassék, sem az, hogy esküt tegyen. Ez álláspont folyományaképpen több tételt mondott ki a K., miknek helyességéhez szó nem fér. így kimondotta, hogy a bűncselekmény a bűnper előkészítő szakában is elkövelhető (B: J. T. LXXX. 5. 1.). Kimondotta továbbá, hogy a bűncselekmény be van végezve a hamis vallomástételre való reábírni törekvéssel. Ha a reábírás következtében a hamis tanuzást vagy hamis esküt elkövették, akkor már nem a jelen § alkalmazandó, de a reábíró az elkövetett cselekmény felbujtójaként büntetendő (u. o. 6?. 1.). B. V. 1. §i Rágalmazásnál szándék tekintetében csupán annak tudata szükséges, hogy állított tény valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás oka lehet, vagy azt, kiről állíttatik, közmegvetésnek tenné ki. Az állított tény valótlanságának tudata tehát nem eleme a bűncselekménynek, aminthogy nem eleme még az állított tény valótlansága sem. Éppen azért a jóhiszeműség nem zárja ki a rágalmazás megállapítását (B. J. T. LXXX. 48. l.j. A budapesti kir. büntetőtörvényszék mint fellebbezési bíróság rágalmazás miatt emelt vád esetében felmentő ítéletet ho8*