Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása

102 Dí DEGRÉ MIKLÓS. Az anyagi halmazat kérdése a sajtójogban is több ízben felmerült. Miután nem azonos a sértett jogtárgy: feltétlenül helyes az az álláspont, hogy az izgatás anyagi halmazatban áll a S. T. 24. § 3. p. szerinti sajtórendőri vétséggel (u. o. 28. 1.). Szabály, hogy több önálló közlemény által ugyanazon lapszámban elkövetett sajtóvétség deliktumegységet képez. Ellenben nem deliktumegység, de anyagi halmazat forog fenn, ha ugyanazt a személyt az egyik közleményért szerzői-, a másikért szerkesztői felelősség terheli (u. o. 93. 1.). Sajtódeliktumnál az elkövetési cselekmény a közzététel. Ha napilapban megjelent közlemény utóbb röpirat formájában kerül nyilvánosságra: akkor két ízben történik közzététel, így két ízben valósíttatik meg az elkövetési cselekmény, éppen ezért a K. helyesen mindkét közzététel miatti bűnösséget különkülön megállapította (u. o. 94. 1.). Hitelrontás és rágalmazás együttes elkövetése esetében a K. régebben úgy találta, hogy a rágalmazás megállapítása esetében a hiteirontásban való bűnösség külön kimondása helyt nem foghat. Egy újabb határozat ezzel ellenkező álláspontra helyezkedik, kimondván, hogy egy és ugyanazon újságcikkel elkövetett rágalmazás és hitelrontás egymással anyagi halmazatban állanak (u. o. 124. 1.). Ez az álláspont felel meg annak, melyet Angyal Pál A becsület védelméről szóló művében (67. 1.) elfoglal. 108. §. Több határozat foglalkozik az élévülés félbeszakításának kérdésével. Az elévülést a bíróság határozata szakítja félbe, nem pedig az, mikor a fél a bírói intézkedésről értesül (B. J. T. LXXX. Az elévülést csak a magyar bíróságok intézkedése és határozata szakítja félbe. Külföldi bíróság hasonló intézkedése nem. Azon bíróságok intézkedése sem, melyek a trianoni békeszerződés folytán váltak idegen állam bíróságaivá (u. o. ióo. 1. . Ha több vádlott ellen folyik az eljárás, úgy az egyik vádlott mentelmi jogának felfüggesztése iránti intézkedés a többi vádlottra nézve az elévülési időt nem szakítja félbe (u.o. 27. 1.). A B. T. K. különös része. 1/2. § 2. bek. Izgatásnál szándék tekintetében csak annak tudata szükséges, hogy az elhangzott szavak az osztálygyűlöletnek a hallgatóság lelkében való felkeltésére alkalmasak. Hehe-