Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A kötelező védelem és a szigorított dologház

JOGGYAKORLAT. JOGGYAKORLAT. Külföldi jogesetek. I. Ausztria. 1. Jogi személy felelőssége a kötegei állal elköveteti tiltott cselekményért. Az 1. rendű alperestársaság aláírásával ellátott röpiratban, melyen a tartalomért felelős személyként a II. rendű alperes volt megjelölve, a felperes becsületét sértő kitételek voltak, melyek alkalmasak voltak a felperes vállalata üzemének károsítására. A felperes a felszámolás alatt lévő I. rendű alperes és ennek felszámolója: a U. rendű alperes ellen indított keresetében kártérítést és abbanhagyásra kötelezést kért. Mind a három fórum helyt adott a keresetnek. Az I. rendű alperes felelősségére vonatkozó részében az Oberster Gerichtshof ítéletének indokolása kifejti, hogy itt a jogi személy «vétőképességének,» alkalmazottai deliktumaiért való felelősségének kérdéséről van szó, melyet az irodalom már régebben akként oldott meg, hogy ez a felelősség megáll, ha a jogi személy képviseletére jogosult személyek képviselői minőségükben követnek el tiltott cselekményt. Közömbös az, hogy a cselekmény elkövetője cégjegyzésre nem volt vagy egyedül nem volt jogosítva, mert a cégjegyszerü jegyzés szabályai csak a jogügyleti kötelezésre vonatkoznak. (Juristischer Bláter, 1928. november 24.) 2. A\ ügyvédi jegyeimi tanács gyakorlatából. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédjelölt, aki ügyvéddel társasviszonyba lép, ezt a viszonyt felesége és az említett ügyvéd közötti társasági szerződés alakjába burkolja, a háztulajdonossal való megállapodás útján az ügyvéd irodahelyiségeinek birtokába helyezkedik és ezáltal az ügyvédet függő helyzetbe hozza. Az ügyvédjelölti alkalmazás lényegében tanviszony, melynek lényege a jelölt alárendeltsége főnökével szemben. A jelölt díjazása csak fixfizetés lehet. Ezért az ügyvéd^ és jelölije közti társasági szerződés kötése elvileg fegyelmi vétség. A fennforgó esetben ez a viszony még azért is megrovandó, mert az ügyvéd függő helyzete következtében megvan annak a veszélye, hogy a jelölt azoknak az ügyeknek kedvéért, melyekhez az ő révén jutott az iroda, a többieket el fogja hanyagolni. Az irodaszemélyzet és általában harmadik személyek előtt pedig az ilyen összeköttetés azt a látszatot kelti, hogy az ügyvéd a jelölt zugirász-tevékenységét akarja leplezni. — Az ügyvéd, aki követelések behajtásával iparszerüleg foglalkozó irodával összeköttetésben áll akként, hogy az iroda által közvetített egyének részére perbeli cselekményeket végez és ezért a tevékenységéért az irodától díjazást kap — fegyelmi vé'séget követ el. — Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki oly megállapodást, melynek kötésénél ő is közreműködött, azon a címen támad „meg. hogy a megállapodás kötésénél ügyfele kényszerhelyzetben volt. (Österreichische Anwalts Zeitung. 1928 november 16.) ' II. Németország. 1. A kizsákmányoló s\er\ödés fogalmáho\. A felperes 82 esztendős nőt, ki az infláció folytán vagyonának tekintélyes részét elvesztette, unokaöccse, az alperes 1921-től 1924-ig támogatta, 1922-től kezdve teljesen