Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A kötelező védelem és a szigorított dologház

A KÖTELEZŐ VÉDELEM ÉS A SZIGORÍTOTT DOLOGHÁZ. 5 I 3 arra a jogi konklúzióra kell jutnunk, hogy bár az egyes büntetési tételek nem módosultak, de az alkalmazható szigorított dologházbüntetésre tekintettel — amennyiben ennek törvényes feltételei eleve meglévőknek mutatkoznak — «súlyosabb büntetéssel* dlluuk szemben, mint amilyen a Bp. 56. § 1. pontjának mértékeként szereplő, öt évig terjedhető szabadságvesztésbüntetés. Nézetem szerint azonban a bíróságok ismert emberies, pártatlan és helyes szociális mentalitását figyelve, az a gyakorlati álláspont látszik alkalmasabbnak, ha a vádlott érdekében (íavoro defensionis) beállított célszerűségi szempontból fognak védő kirendeléséről gondoskodni a bíróságok, illetve oly gyakorlatot inaugurálni, miszerint a szigorított dologházbüntetés kiszabásának törvényes feltételei mellett és a fentebb érintett variabilitások esetében kötelezőnek tekintik a védő alkalmazását. Helyesnek vélem ezt az álláspontot a fentebb kifejtetteken felül még azért is, mert maga a Bp. 56. § 4. pontjához fűzött miniszteri indokolás hangsúlyozza, hogy az utolsó e pontnak beállítása a szükséges esetek ki nem merített felsorolásának következménye ; egyben a bírói cognitio bölcs érvényesülésének lehetőségére nyújt módot. Tehát ha a példaképpen ott említett idegesség, feledékenység, tompaelméjűség, elaggottság vagy más korlátozó körülmények mellett vádlott védő nélkül eddig nem volt, illetve lett volna hagyható: Vájjon eltekintsen-e a következő védelem alkalmazásától a bíróság a jelenben vagy közel jövőben, holott a szigorított dologházbüntetés lényege, célja, súlya, hatálya, szóval egész forgalmi komplexuma még a műveltebb társadalmi osztályok köztudatába sem ment át; sőt e fogalomnak teljes appercepciója néha jogászok körében is idegenkedéssel, akadályokkal találkozik. Indokolttá teszik a kötelező védelemnek ily kiterjesztését: továbbá az a jogi tény, hogy a Bp. életbeléptekor megvolt közjogi garanciális nézőpontokat, az egyesbírói intézmény behozatala folytán, revizió alá kellett bocsátani ; s végezetül legfőképpen az, hogy eljárási jogrendszerünk további kiépítése, az ügyfélegyenlőség strukturális alapelvét a jövőben sem nélkülözheti. 34*