Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Közigazgatásunk reformja és a magyar ügyvédi kar

$o8 DE TIHANYI LAJOS. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat főleg négy vonatkozásban érinti közvetlenül is az ügyvédi Kar érdekeit. A közigazgatási tisztviselők kvalifikációjának megállapításánál, az összeférhetetlenség szabályozásánál, az egyes tisztviselők mellékfoglalkozásai kérdésének rendezésénél és — last not least — a fellebbvitel korlátozásánál. Sorra veszem mind- a négy vonatkozást. A közigazgatási tisztviselői Kar elméleti és gyakorlati képesítésének emelése a magyar közigazgatás elméletének és gyakorlatának régi követelménye. Különös eréllyel és határozottsággal foglalt e mellett állást Dr. Németh/ Károly előadása alapján az 1911. évi Országos Jogászgyülés. A törvényjavaslat a közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra — a külön szakképzettséget kívánó és a községi jegyzői állások kivételével — jogi, államtudományi vagy közgazdasági egyetemi tudori oklevelet kíván s e mellett egy gyakorlati közigazgatási szakvizsga letételét, melynek azonban csak a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után közigazgatási szolgálatban eltöltött háromévi gyakorlat alapján lehet helye. S a gyakorlat kérdése is olyként van a javaslatban szabályozva, hogy e reformot a magyar ügyvédi Kar, mely a közigazgatás jóságában látta és látja a közszabadságok s a nemzeti akarat valóságos érvényrejutásának egyik legfőbb biztosítóját s mely e téren sokat vár a közigazgatási tisztviselői Kar képzettségének az elméleti és.gyakorlati követelmények legmagasabb nívójára való emelésétől, csak örömmel üdvözölheti. De a magyar ügyvédi Kar szempontjából meg kell állapítanunk, hogy a törvényjavaslat túllő a célon, amikor még azoktól is megköveteli a közigazgatás valamely ágában eltöltött egyévi gyakorlat igazolása után leteendő gyakorlati közigazgatási vizsgát, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgát már letették. Hiszen e vizsgának s az azt megelőző doktorátusnak tárgyai felölelik a jogrend egész körét és e vizsga már maga is egy hosszú gyakorlat igazolását feltételezi. Az összeférhetetlenséget szabályozva, megállapítja a törvényjavaslat az összeférhetetlen helyzetet a törvényhatósági bizottságnak arra a tagjára, aki a vármegye érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni ügyben ügyvédként a vármegyével szemben eljár. Az ügyvédi Kar ebben az intézkedésben nemcsak hogy sérelmet nem lát, hanem ezt az intézkedést etikai felfogásának magas piedesztáljáról mindenkor maga is követelte. Az egyes tisztviselők mellékfoglalkozásai kérdésének rendezésénél az ügyvédi Kart közelebbről érdeklőleg általában meg-