Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Közigazgatásunk reformja és a magyar ügyvédi kar

KÖZIGAZGATÁSUNK REFORMJA ÉS A MAGYAR ÜGYVÉDI KAR. 509 engedi ugyan a törvényjavaslat a vármegyei és városi fő- és alügyészeknek a magánügyvédi gyakorlat folytatását, de nem engedi meg nekik a magánfelek képviseletét olyan ügyben, amely a vármegye, város, község, vagy valamely közigazgatási hatóság, vagy tisztviselő ellen irányul, vagy amelyben — a gyámhatóság kivételével — valamelyik közigazgatási hatóság hivatott az intézkedésre (határozatra). Es kimondja azt is, hogy a vármegyei vagy városi ügyész olyan cselekményért, amelyet a vármegye, város vagy község érdekében és képviseletében teljesít (például szerződés készítése), a szerződő magánféltől díjazást sem nem követelhet, sem el nem fogadhat. Megemlékszik a törvényjavaslat a hatósági orvosok és mérnökök magánmunkálatairól is, de már a jegyzői magánmunkálatok ügyéről teljesen megfeledkezik. A törvényjavaslat közigazgatási ügyekben általában csak egyfokú fellebbezést enged és kimondja, hogy közigazgatási ügyekben a másodfokú határozat ellen nincs helye további fellebbezésnek. A közigazgatási hatóságnak olyan elsőfokú kijelentése, intézkedése vagy határozata ellen, amely a törvényjavaslat szerint fellebbezéssel meg nem támadható, továbbá másodfokú határozat ellen olyan ügyben, amelyben közigazgatási bírósági eliárásnak nincs helye, a javaslat szerint csupán felülvizsgálati kérelemmel lehet élni azon az alapon, hogy az eljáró hatóságnak a kérdéses ügyben nem volt hatásköre, vagy hogy határozata, vagy az ennek alapjául szolgált eljárás jogszabályt (törvényt, rendeletet vagy szabályrendeletet) sértett; az ily felülvizsgálati kérelem elbírálására a miniszter hivatott. Hipokrizis volna e helyen azt állítani, hogy a közigazgatási fokozatok megszorítása ügyvédi érdek, de a magyar ügyvédi Kar, mely nagy tradíciói szerint sohasem tekinti a maga hivatását öncélnak, hanem az egyetemes nemzeti közérdek szolgálatának, a közigazgatási eljárásnak, a közigazgatási tisztviselői Kar kvalifikációjának emelésével egyidejűleg való egyszerősítését, megrövidítését, meggyorsítását csak helyesléssel tudja fogadni. De meg kell állapítanunk, hogy amikor a törvényjavaslat a fellebbezési lehetőségeket megszorítja s egyszersmind a felülvizsgálatot kizárólag a jogkérdésre szorítja, akkor lehetetlen fel nem ismerni az ezévi Országos Jogászgyűlés ama határozatának helyességét, mely éppen e törvényjavaslatnak miniszteri nyilatkozatokból akkor már ismeretessé vált ily irányú intézkedéseire való tekintettel immár halaszthatatlan szükségnek mondja az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítását. A jogkérdésekben való ítélkezés, mint ezt a Hatásköri Bíróság hatáskörének leg-