Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Közigazgatásunk reformja és a magyar ügyvédi kar

KÖZIGAZGATÁSUNK REFORMJA ÉS A MAGYAR ÜGYVÉDI KAR. 5O7 kiköthetőkké tette, mert ezzel azokat visszautalta a causául szolgáló jogviszony körébe. A fennálló joggal szemben mégis megvan a Jt. rendelkezésének az a jelentősége, hogy útmutatást ad a jelzálogos hitelezőnek a vétlen fedezetcsökkenés elleni védekezésre és az ilyen irányú kikötések telekkönyvi feljegyzését is lehetővé teszi. VI. A Jt javaslatára vonatkozó képviselőházi bizottsági jelentés kiemelte a bizottságnak azt a törekvését, hogy a fennálló jog és a jogfejlődésnek a jelzálogjog tekintetében mintegy betetőzését alkotó Mt. közt bizonyos vonatkozásban az átmenetet kívánja biztosítani. Éppen ezért azoknak az eltéréseknek a megítélésében is, amelyekkel ezúttal nem foglalkoztam, ezt a szempontot kell szem előtt tartani és akkor valamennyi tekintetében könnyű lesz a kielégítő magyarázatot megtalálni. KÖZIGAZGATÁSUNK REFORMJA ÉS A MAGYAR ÜGYVÉDI KAR. írta: Dr. TIHANYI LAJOS. Egy miniszterelnöki nyilatkozat szerint a januárban újra összeülő magyar országgyűlésnek egyik első feladata a magyar közigazgatás reformja lesz. Az 1886 után már eddig is többször visszatért nagyobb ily reformkísérletek hajója mindezideig két zátonyon feneklett meg. Az egyik: a magyar nemzeti közszellem természetes idegenkedése minden olyan kísérlettel szemben, mely az ezeréves vármegyei rendszer fejlődésének egyenes vonalát radikális újítással akarja megtörni. A másik: a kompromisszum nehézségei az egységes magyar nemzeti állam ideálja s a nemzetiségi kérdés problémái között. Annak a törvényjavaslatnak, melyet Sciiovs^ky Béla belügyminiszter ez év júliusában terjesztett az országgyűlés elé, az utóbbi nehézségekkel nem kellett számolnia. És a történelmi fejlődés respektálásának követelményeiről is, legalább indokolásában, így nyilatkozik: «A törvényjavaslat nem rombol le hagyományokat, csak néhány korhadt falat dönt le, hogy új épületet teremtsen st közigazgatás s ámára.» De bármily sors vár is közigazgatásunk reformjának e legújabb tervezetére, indokolt, hogy azzal a magyar ügyvédség immár a maga kari érdekei szempontjából is íoglalkozxék. Természetesen mindig hű maradva a magvar ügyvédi Kar am^ hagyományos szelleméhez, mely a Kar érdekei számára mindenkor csak a nemzet egyetemes közérdekével harmóniában keres érvényesülést.