Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A magánjogi törvénykönyv jelzálogi fejezete és a jelzálogjogról szóló törvény

D? NIZSALOVSZKY ENDRE. zálogos hitelező dologi jogát. Ilyen esetben éppen úgy, mint a többi korlátolt dologi jogok esetében, a negatoria actio nyújt a jelzálogos hitelezőnek védelmet, ami a jelzálogjog dologi jellegéből folyó természetes következmény. Más a helyzet a fedezet véletlenül beálló csökkenése esetében. Ilyenkor a jelzálogos hitelezőnek nincs szükségképpen jogvédelemre igénye, éppen úgy, mint ahogy a tulajdonos sem fordulhat senki ellen a miatt, ha casus következtében a dolga megsemmisül vagy értékében csökken. Ha casus nocet dominó, természetesen árt azoknak is, akiknek a dolgon nem tulajdonuk, hanem csak korlátolt dologi joguk van. Az optk. 458. §-a elismeri ugyan a dolog később nyilvánuló hiánya esetére a hitelezőnek azt a jogát, hogy más zálogot követeljen, ennek a rendelkezésnek az alapja mégis nem a zálogjogi jogviszonyban, hanem az alapnál szolgáló biztosíték adási kötelezettségben van. Mind az optk. e rendelkezéséből mind a bírói gyakorlatból egészen kétségtelen azonban, hogy a zálog romlása nem eredményezi a kielégítési jog meguyilását. Ha az ingatlant jelzálogjog terheli, mégsem lehet megengedni, hogy a tulajdonos a jelzálog romlását tétlenül nézze, illetőleg meg kell engedni a jelzálogos hitelezőnek, hogy kielégítési jogát addig gyakorolja, amíg veszendőbe nem megy az az érték, amit a maga kielégítésére fordíthat. A Mt. 758. §-a a tulajdonost a romlás elhárítására vagy biztosíték adására kötelezi, ennek elmaradása esetében pedig a hitelezőt — idő előtt — kielégítési jogának gyakorlására jogosítja fel. Valójában a Mt. rendszerében ez az utoljára említett jog a lényeges, a többi lehetőségek a tulajdonost illető védelmi eszközök a hitelező legkíméletlenebb védelmi eszközével szemben. A Mt.-nek ez a rendelkezése magának a jelzálogjognak az alapján ád a jelzálogos hitelezőnek jogot, figyelem nélkül a jelzálogjog alapításának causájául szolgáló jogviszonyra. Ez az utóbbi jogviszony ugyanis a helyzetet egészen átalakíthatja. így különösen, ha a tulajdonos a jogviszony értelmében biztosítékadásra van kötelezve és a jelzálogjog alapításával biztosítékadási kötelezettségének tett eleget, a biztosíték elégtelenné válása, vagyis a jelzálogi fedezet csökkenése esetében már a Mt. 11 29. §-ában is kifejezett jogelvnél fogva is köteles lenne a biztosítékot kiegészíteni. Ebben az esetben tehát a további biztosíték követelése a jelzálogjogtól független jog s e biztosítékadás már nem elhárító cselekmény, hanem kötelezettség teljesítése. Éppen ezért a rendelkezés jelentőségét a Jt. 32. §-a lényegesen csökkentette azzal, hogy az említett jogokat csak