Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A magánjogi törvénykönyv jelzálogi fejezete és a jelzálogjogról szóló törvény

A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV JELZÁLOGI FEJEZETE. 5O5 árverési eladásának azzal az esetével is foglalkozik, amikor a jelzálogos hitelező nem kap kielégítést. Az eltérés itt sem lényegbe vágó, hanem csak az a helyzet, hogy a Jt. egy olyan kérdésre is kitér, amelyet a Mt. nem tartott a szabályozási körébe tartozónak. Hogy az ingatlannak árverésen eladása esetében mi történik a ki nem elégített jelzálogos követelésekkel, erre nézve a végrehajtási törvény rendelkezései irányadók. A végrehajtási törvény elvi álláspontjától függ nevezetesen, hogy mennyiben engedi meg az árverési vevőnek az árverési vételárba betudott jelzálogi terhek átvállalását, mennyiben teszi kötelezővé azok fenntartását az árverés után és mennyiben törölteti azokat. A Mt. életbelépésével kapcsolatosan — ha nem még előbb —- kétségkívül sor fog kerülni a végrehajtási törvény újjáalkotására és a Mt. az árverés hatályának az említett vonatkozásban való szabályozását nyitva hagyja. Ezzel szemben a Jt. mint a fennálló jog keretei közé beilleszkedő részlettörvény annyival is inkább elfogadhatta alapul a mai végrehajtási törvény rendelkezéseit, mert a 114. $-ában foglalt — a végrehajtási törvény rendeleti módosítására vonatkozó — felhatalmazás is kiemeli, hogy a fennálló jogszabályok alapelveit fenn kell tartani. Ezért van az, hogy a'Jt. 12. §-a a jelzálogjog megszűnését — a Vhjt. 182. §-ának 2. bekezdésével összhangban — arra az esetre is kimondja, ha a jelzálogot végrehajtási árverésen eladják és a tulajdonjognak az árverési vevő javára szóló bekebelezésekor az érdekeltek a jelzálogjogot fenn nem tartják. Kétségtelen azonban, hogy ez a rendelkezés a §-t más jelentőségűvé teszi, mint amilyen jelentősége van a Mt. 759 §-ának. Míg ugyanis az utóbbi a jelzálogjog törvénynél fogva beálló megszűnését szabályozza, ami éppen csak a jelzálogjogban foglalt jogosítvány eredményes gyakorlása — tehát teljes kimerítése — esetében következhetik be, addig a Jt. 12. §-a a törvénynél fogva beálló megszűnésen felül olyan esetet is említ, amikor a megszűnést éppen a Vhjt. 182. §-ának 2. bekezdése értelmében csak a telekkönyvi törlés eredményezi. V. A jelzálogi fedezet biztonságát védő azzal a rendelkezéssel kívánok még foglalkozni, amely a jelzálog véletlenül bekövetkező romlása esetében nyújt a jelzálogos hitelezőnek védelmet. A fedezet csökkenésének két esetét kell megkülönböztetnünk. Az egyik, amikor a jelzálog tulajdonosa vagy harmadik személy csökkenti a jelzálogi fedezetet s ezzel megsérti a jel-