Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A védelem mint művészet

49° Dí BARACS MARCEL. A meggyőzés pedig csak akkor lehet sikeres, ha belevisszük a bíróba a felismerést, hogy az általunk perfél kép^ viseletében, tehát perbeli elhelyezkedés szerint egyoldalúsággal hirdetett igazság az esetre alkalmazandó egyetemes igazság. Felszólalni, egyoldalú szerepben, kifejezetten a vádlottnak érdekében és mégis a társadalom lelkiismeretének lenyűgöző erejével hatni: ez a -művészei. Mert nem csekélyek az akadályok, amelyeket leküzdenünk kell. A védelemnek perfélegyenlősége a váddal a jogosítványokban s a pervitelnek alakiságaiban ugyan meg van valósítva, de semmiféle jogszabály nem szüntetheti meg azt a tekintélybeli túlsúlyt, amellyel a közvád fellép. A közvád a közérdeket képviseli, a védelem az egyént. A közvádat hatóság látja el, a védelmet ügyvéd, nemcsak hivatásként, hanem kenyérkeresetképen. A vádirat már előzetes bírói fényjelzéssel támasztja alá a vádat. A védőnek elsősorban feledtetnie kell azt, hogy díjazásért véd. Mikor Cicero Rosciusl védte, azzal a kijelentéssel akart hatni és hatott is a bírákra, hogy védettjének felmentése lesz az ő egyetlen jutalma. A tudat, hogy a védőnek munkáját megfizetik, alkalmas a védelem lelki inferioritásba hozni nemcsak az irigyeknek, hanem azoknak szemében is, akik hajlandók a védőben az anyagi igazság érvényesülésének kerékkötőjét látni. Ezt a bizalmatlanságot pedig csak úgy oszlathatjuk el, ha hitet keltünk a bíróban, hogy nem a megfizetett értelemnek, hanem a meg nem vásárolható meggyőződésnek szavával akarunk hozzáférkőzni és amikor az egyesnek szabadságáért, becsületéért, életéért küzdünk, ezt annak az egyetemes erkölcsi igazságnak talapzatán cselekesszük, amelyre ítéletének meghozatalánál neki is felemelkednie kell. • Mikor a váddal birkózunk, egyetlen hatalmas törvényes előnyünk van: O neki kell a védelmet mindkét vállával földre szorítania. Csak ekkor kaphat marasztaló ítéletet. Ellenkező esetben parancs: a in dubiis pro reo /» Ebben a birkózásban nem lehet a vádnak pontozással győznie. Legalább így kellene lennie, mi legalább így tudjuk. De számolnunk kell azzal, hogy ennek a birkózásnak bírája nem így tudja és pontozás szerint ítél. E szerint kell birkóznunk. Birkóznunk kell, mint ahogy a bibliai Jákob cselekedte az Úrnak angyalával, akivel birkózott napnyugtától napkeltéig és el nem engedte, amíg meg nem áldotta, örök szimbólumául annak, hogy az emberi nemes akarásnak és kitartó