Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A védelem mint művészet

A VÉDELEM MINT MŰVÉSZET. 487 vetélni, hogy nemesen cselekedjenek. És ha mégis megcselekszik, hódolat nekik érette! Ezeknek a hagyományoknak jegyében tartotta a Bűnügyi. Védőknek Egyesülete ez évi rentréeját. Előadásom tárgya: A védelem mint művészet. Mit értünk alatta ? Azt, amit *művés\eU alatt értünk annak minden vonatkozásában: a technikának tökéletességét, a formának szépségét, az alkotásnak fennköltebb szellem által áthatottságát. A képzőművészet tárgya a természet. Feladata a természet egy darabjának reprodukálása azonképpen, ahogyan a művésznek lelke látja. «L art est un coin de la nature, vue par un temperament.» Amit a mi Arany Jánosunk a költészetről mond: «nem a való hát, annak égi mása az, amitől függ az ének varázsa», 1— igaz a képzőművészeteknek minden ágára. A mi művészetünknek, a védelem művészetének tárgya maga az eleven élet annak legizgalmasabb bonyodalmaiban, amikor az egyesek érdekeiknek és szenvedélyeiknek összetűzésében vagy az egyes polgárok a közhatalommal szembehelvezkedésükben a büntető megtorlás elé kerülnek. Feladatunk pedig megvédeni az ártatlanul vádoltat az elítéltetéstől. de védeni a bűnöst is attól, hogy az eljárás törvényes szabályai el ne hanyagoltassanak és hogy a megérdemeltnél nagyobb büntetés ne érje. Merőben technikailag, a védőmesterség szempontjából igen egyszerűen jelentkezik a mi teendőnk : őrködni az eljárás törvényessége fölött, ellenőrizni a bizonyítékoknak helytállóságát, rámutatni, hogy a vádbeli cselekménynek törvényi ismérvei nem forognak fenn s ha mégis, úgy érvényesíteni a mentesítő vagy enyhítő körülményeket. A büntető perrendben részére kijelölt feladatot a védőmesterember lelkiismerettel, törvénytudással és dialektikai készséggel kifogástalanul fogja teljesíteni. A legtöbb eset csakugyan sablon eset; úgy sorakoznak egymás mellé, mint hogyha a sor patronnal festette volna őket az életnek falára. A büntető bíró elé kerülő kisebb-nagyobb élettragédiák túlnyomó részében a bűnös nem hős, csak áldozat, akire beteljesedett a végzet, amelyet Goethe az égi hatalmasságok ellen feljajduló panaszba foglal össze: tlhrführt ins Lében uns hinein, Ihr lasst den Armen schuldig werdén, dann úberlásst Ihr ihn dem Pein, denn jede Schuld ráchi sich auf Érden.» s A gonosztevő nem hős. Minél megrögzöttebb. annál kevésbbé az. Nem hős az, aki aljas indokból bűnözik. És nem