Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A fizetésképtelenség büntetőjogi vonatkozásai

A FIZETÉSKÉPTELENSÉG BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI. 427 selbst in den Zustándigktitsfragen nicht zurecht und ihre Autoritát würde leiden, wenn sie háufig falsche Auskunft gebén», «....& törvények oly tömege, amely homályosabb, semhogy bárki is megérthesse.*) A FIZETÉSKÉPTELENSÉG BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI. írta: Dr. ZÖLDY MIKLÓS. Az idén megtartott XIII. országos Jogászgyűlés megállapította a fizetésképtelenségi jog reformjának szükséges voltát. A gyakorlati büntetőjog szempontjából óhajtanék e tárgyban néhány gondolatot felvetni, annál is inkább, mert a Jogászgyűlés elvben annak szükséges voltát is kimondotta, hogy «a büntető intézkedések a fizetésképtelenségek azon eseteire is kiterjeszttessenek, amelyekben csőd nem nyittatott*). Az 1916. évi 5. tc. általános miniszteri indokolása II. részének 5. pontjában utalt arra, hogy «a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás meghonosítása következtében, a Btkv. rendelkezései körében hézag támadt». Ezt a hézagot sem a törvényhozás, sem a bírói gyakorlat ezideig nem tudta pótolni. Megállapítható ez a bírói gyakorlatban előforduló ama éppen többségi számban levő esetekből, midőn a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás bármi oknál fogva, nem jutott el a csődnyitásig. Ily esetekben pedig a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás alatt volt adós, nem tekinthető természetesen a Btkv. 414. és 416. £-aiban írt tényálladékokhoz megkívánt vagyonbukotínak. Már most az ily fizetésképtelen egyén ténykedései ezidőszerint csupán az 19ió. évi 5. tc 4. §-ában foglalt, per analógiám iuris alkalmazandó, büntető jogszabály szerint bírálhatók el, amennyiben «az adós fizetőképtelenségének beállása, vagy ha kereskedő, fizetéseinek megszüntetése után, hitelezőinek megkárosítása céljából Btkv. 414. §-ában említett cselekmények valamelyikét követi el, ha a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást a\ egyesség jóváhagyásával jogerősen befejezték, az okozott kár összegéhez képest az idézett törvénycikk 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.)* Nem büntethető tehát e törvényhely értelmében az a tényállás, amelyben az egyesség bíróilag nem lett hatályossá: midőn .az eljárás megindítása iránti kérelme adósnak hivatalból vissza-