Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A fizetésképtelenség büntetőjogi vonatkozásai

428 Dí ZÖLDY MIKLÓS. utasíttatott (1410/1926. M. E. sz. rendelet 6. §. 2. p.) vagy az adós rosszhiszemű eljárása ismételt eredménytelen idézése, akár a végleges mérleg és vagyonkimutatás valóságára előírt esküje letételének megtagadása (id. r. 66. §.) volt az eljárás megszüntetésének oka, akár esetleg 4070/1915. M. E. számú alaprendelet, illetve nyomában azt módosító 1410/1926. M. E. számú alaprendelet 85—86. §-aiban taxatíve felsorolt és a jóváhagyás megtagadására vagy az eljárás megszüntetésének egyéb okaira szolgáló ténykörülmények forogtak fenn. Nem büntethető továbbá az a tényállás sem, melyben bár adós terhére legalább a Btkv. 416. §-ban írt esetek valamelyike megállapítható: amennyiben az adósnak culposus ténykedései, kifejezetten a hitelezők megkárosítására irányzott célzatot, mint tényálladéki alkatelemet eleve kizárják. De az anyagi jogszabályok ily enyhébb sankcióján kívül, a bűncselekmény közjogias voltát kidomborító officialitás elve sem érvényesül a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban úgy, mint a csődnyitás esetén. Mert míg egyrészt az ügy perenkívüli bíróságának nincsenek meg ama eszközei, melyek egyébként hivatalból észlelendő bűncselekmények kellő perrendi felderítésére vezetnének, — másrészt a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás gyors ütemű lebonyolítása, az adós helyzeténél lehető költségkímélő szanálási célzata, — de egyben a hitelezők anyagi érdekeinek is előmozdítása, mint főszempontok elterelik sokszor az ügy bíróságának figyelmét a tényállások büntetőjogi vonatkozásaitól. Ezzel szemben a már hivatkozott 4070/1915. M. E. számú alaprendelet és az azt módosító a 1410/1926. M. E. számú szintén hivatkozott rendelet sem ismertek oly intézkedést, — mert nem pótolja ezt kellő sankcióval a 1410/1926. M. E. számú rendelet 88. §-a sem — miként az 1881. évi 17. tc. (Cst.) 91. §-ának 1. bek. 1. tétele t. i. hogy «a csődnyitó végzés egy eredeti példánya a kir. ügyészségnek megküldendő)) — mely jogi ténynek jelentősége köztudomás szerint abban áll, hogy a csődeljárással párhuzamosan a bűnvádi eljárás is mégindul a csődbe került vagyonbukott ellen. Vizsgáljuk úgy az előbb említett büntető anyagi, mint pedig az utóbbi alaki jogi vonatkozású kérdéseket közelebbről. A csődeljárásra vonatkozó büntetőjogszabályokat a Btkv. 414—417. §-ok és á Cst. 265—-266. §-ok foglalják maguk-