Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A turpis causa kérdése a magánjogi törvénykönyv javaslatában

Dí SCHWARTZ TIBOR. Nagy fontossággal bír tehát, hogy a megalkotandó magánjogi törvénykönyvünk a kérdést mikép szabályozza. A javaslat 973. §-a intézkedik e kérdésről és kimondja, hogy «a jó erkölcsbe vagy a közrendbe ütköző s^er^ődés semmis». A jogrendszerek, már a legrégibb időktől fogva szentesíttették azt az elvet, hogy a joghatályt a jó erkölcsökbe ütköző jogügyletektől megtagadták. A szokásjogon alapuló hazai magánjogunk is a fenti tételt vallja. A tervezet eredeti szövegezése — melyhez azután az indokolás is kapcsolódott — annak 747. §-ában úgy intézkedett, hogy erkölcstelen tartalmú vagy közrendbe ütköző s^er^ödés semmis». Az indokolás1 annak idején kiemelte, hogy: «a tervezet nem beszél általában erkölcstelen vagy jó erkölcsökbe ütköző szerződésekről, hanem a szerződés tartalmának erkölcstelen voltára fekteti a súlyt, mert ki akarja zárni azt a felfogást, mintha a szerződés érvénye a^on indító okok erkölcsös vagy erkölcstelen voltán fordulna meg, amelyek a szerződő feleket a szerződés megkötésére bírták.» A tervezet eredeti rendelkezése felett széleskörű jogirodalmi viták indultak meg, melynek folyamán különösen dr. Schus^ter Rudolf kiváló értekezésében 2 meggyőző érvekkel támasztja alá azon álláspontját, mely szerint nem helyes, ha a turpis causával kapcsolatban külön kiemeltetik és pedig hangsúlyozva a s%er?ődés tartalma és éppen ezért azt a szövegből kihagyandónak véli és azt a szöveget ajánlja, hogy: «a jó erkölcsökbe ütköző szerződések semmisek». Vannak viszont írók, így pl. dr. Liebmann Ernő,2' kik a törvény szövegében kívánják leszögezni, hogy a turpis causánál a súlypont, szemben a szerződés tartalmával azon legyen, hogy alkalmas-e az erkölcstelen cél előmozdítására. Részemről azt az álláspontot teszem magamévá, melyet a javaslat jelenlegi szövege képvisel és amely szerint a turpis causával kapcsolatban nem foglaltatik utalás sem a szerződés tartalmára, sem annak céljára. A jó erkölcsökbe való ütközése valamely jogügyletnek ugyanis számos vonatkozásban érvényesülhet, melynek az elbí1 III. kötet. Kötelmi jog QI. oldal. 2 Turpis causa és a Polgári tvkönyv törvényjavaslata: Magyar Jogászegyleti értekezések. Uj folyam X. kötet 68. füzet. 3 Magyar Jogászegyleti értekezések i 1014. évi Új Folvam IX. kötet. ?9—62 íüzet. 81 oldal.