Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A turpis causa kérdése a magánjogi törvénykönyv javaslatában

A TURPIS CAUSA KÉRDÉSE A TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁBAN. 4 I J rálásnál feltétlenül figyelembe veendők és nem tartanám célszerűnek, ha a bíró keze megköttetnék-abban az irányban, hogy ha és amennyiben már megállapíttatotta a turpis causát, köteles legyen annak érvényesíthetése szempontjából figyelemmel lenni, hogy az a szerződés, illetve jogügylet tartalmát avagy céljait érinti-e. Álláspontom szerint tehát függetlenül a fenti bifurkációtól, a turpis causának, a jogügylet összes vonatkozásaira való kihatásának szemmeltartása mellett lesz csak eldönthető, hogy az adott esetben a turpis causa tényleg semmisé teszi-e a jogügyletet. A jelenlegi szöveg épp úgy, mint a tervezeté a «s%er?ődés» szót használja. Nézetem szerint ez nem helyes és teljes egészében osztom dr. Schus^ter Rudolf fent idézett értekezésében elfoglalt azon álláspontját, mely szerint a tágabb forgalmi kört felölelő "jogügylet* szó lenne alkalmazandó. Figyelemre méltó a kir. Kúriának egy elvi jelentőségű ítélete,1 mely szerint a turpis causa okából akkor támadható meg a jogügylet, «ha annak tartalma vagy célja erkölcsi törvénybe ütközik» ; tehát legfelsőbb bíróságunk is megadja a lehetőségét annak, hogy a turpis causa szempontjából, úgy a jogügylet tartalma, mint célja figyelembe vehető. Egy másik, ugyancsak elvi jellegű határozatban2 pedig kimondotta a Kúria, hogy «jó erkölcsökbe ütköző cél elérhetésére és leplezésére kifejtett ténykedésért követelt díj iránt támasztott igény, bírói oltalomban nem részesül)). — Ezen határozat alapjául szolgáló szerződés tartalma (ápolási díj követelése), egymagában erkölcstelennek nem tekinthető. Egyébként a terminológiát illetőleg a kir. Kúria is inkább a «jogügylet)) szót használja. Felmerült ezek után a kérdés, hogy mely esetekben állapítandó meg, hogy a jogügylet beleütközik a jó erkölcsökbe és ezzel összefüggőleg, hogy melyek azon szempontok, melyek e kérdés elbírálásánál szem előtt tartandók. Itt rejlik ugyanis a probléma legfőbb nehézsége. Általában vita tárgyát képezi, hogy a turpis causa megállapításánál szubjektív vagy objektív szempontból kell-e kiindulni. Kétségtelen, hogy míg a bíráskodást élő és érző lények gyakorolják, annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy beleütközik-e 1 4860/1911. 2 PVII. J573/1916. Polgárjogi Határozatok tára III. kötet 457. szám.