Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A turpis causa kérdése a magánjogi törvénykönyv javaslatában

A TURPIS CAUSA KÉRDÉSE A TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁBAN. 41 $ gezte azt a felfogást, hogy az atya nem rokona saját vérszerinti gyermekének és mikor a «törvénytelen*) megjelölést is törölte. Nem szükséges felforgatónak lenni, csak nem szabad a vágott útat elzárni, sőt azon át logikusan kell továbbhaladni, hogy meg­találjuk a társadalom kitaszítottjainak orvosságát s őket a nem­zeti életnek megmentsük. Az élet védelme a legnemesebb kon­zervativizmus, mert a legbecsesebbet igyekszik megőrizni. A TURPIS CAUSA KÉRDÉSE A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁBAN. írta : Dr. SCHWARTZ TIBOR. A jogviszonyoknak napjainkban tapasztalható változatossága és a békeviszonyokhoz mért nagyobb bonyolultsága következ­tében, fokozott figyelem fordítandó arra, hogy a morális elvek uralma az ügyletkötések terén kidomborodjék. Az ügyleteknek benső értéket mindig az a körülmény ad, hogy a felek kölcsönös jogosítványaikat bírói úton is érvényesíthetik. Már most a jogügyletek morális vonatkozásainak miként való bírói mérlegelése, visszahat a jogviszonyokra, mert a felek ügyelni fognak, hogy a kötött ügyleteik, tartalmukat és célju­kat illetőleg olyanok legyenek, hogy azoktól a bírói jogsegély megtagadható ne legyen. Ezek szerint tehát a turpis causa mikénti elbírálása nem­csak jogi probléma, hanem azon túlmenőleg, a gazdasági és kereskedelmi ethika kialakulására is irányító hatással van. A jog és erkölcs kölcsön hatásai az állami és társadalmi élet rendjének szabályozásánál mindig nagy szerepet játszottak. Már a római jogban megtaláljuk a Papinianus által kifejtett örökbecsű elvet, hogy «que facta laedunt pietatem existimatio­nem verecundiam nostram et ut generaliter dix-erim, contra bonos móres fiunt, nec focere nos posse credentum est». A pandektajogászok ugyancsak felette nagy súlyt helyez­tek arra, hogy a jogi és erkölcsi elvek egymást lehetőleg tá­mogassák és kiegészítsék. —- Találóan fejti ki e tekintetben álláspontját különösen Regelsberger.* * Pandekten I. kötet. 620: Wo die Bande der Rechtsordnung sich lösen, wtrd sittliche Verwilderung einreissen. Umgekehrt wurde das Recht, dem die Macht der Sittlichkeit nicht zu Hilfe kommt, mit den Mitteln der Gewalt alléin sich vergeblich zu behaupten suchen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom