Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A házasságonkívüli gyermek jogának fejlődése

D? TUGONYI SZŰCS KÁLMÁN. Az atyai ággal való kapcsolat továbbfejlődése még a házasságban álló atyától származott házasságon kívüli gyermek helyzetében is lehetséges. E téren ugyan a házasság érdeke a legnagyobb óvatosságra int, mégis lehetnek egyes esetek, amelyekben a bíróság még a mai közfelfogás mellett is méltányosnak találhatja bizonyos szorosabb kapcsolatok megállapítását. Előfordulhat például, hogy az atya, akit törvényes gyermekei elhanyagoltak, viszont házasságon kívül született elismert gyermeke hűségesen ápolt, szabályszerű végrendelet nélkül hal meg: ily esetben méltányos lehet, hogy az utóbb említett gyermek is kapjon az atya hagyatékából egy gyermekrészt. Az is megeshetik, hogy az örökhagyó atyának törvényes gyermeke dúsgazdag és kiscsaládú vagy pedig, hogy a törvényes gyermek elzüllött tékozló, viszont az örökhagyó elismert törvénytelen gyermeke becsületes munkából is nehezen tudja népes családját fenntartani: ily esetekben nem lenne-e méltányos, ha az utóbbi gyermek is örökölhetne apja hagyatékából egy gyermekrészt? Előfordulhat, hogy az atya, aki elvált vagy özvegységre jutott, magánál tartja és gondozza házasságon kívüli gyermekét, de a gyermek anyja puszta zsarolási szándékból nem adja ki a gyermeket a saját jogi hatalma alól: ily esetben nem találhatja-e méltányosnak a gyámhatóság vagy a bíróság, hogy a természetes atyának atyai hatalmat adjon saját gyermeke felett? Ha az emberséges irányú méltányos jogfejlődésnek nem akarjuk útját vágni, akkor törvényi felhatalmazást kell adni a bíróságnak arra, hogy a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó törvényi rendelkezésektől indokolt esetekben méltányosságból eltérhessen és a házasságon kívüli gyermeket és ennek apját egymással szemben kivételesen olyan jogokba helyezhesse, mint amelyek a törvényes házasságból született gyermeket és ennek apját egymás között megilletik, feltéve, hogy a tőrvény rendelkezéseitől való eltérés a házasság intézményét vagy a közerkölcsiséget nem sérti. A házasságtörésből és a vérfertőzésből származó gyermekek jogi helyzete előreláthatólag sohasem javúlhat annyira, mint más gyermekeké. A gyermek közvetett úton egész életére, összes megélhetési viszonyaira kiható hátrányt fog szenvedni apjának jogellenes, vétkes vagy jóerkölcsbe ütköző cselekménye miatt. E hátrány ellensúlyozására a bíróság külön törvényi rendelkezés nélkül is kifejleszthet olyan joggyakorlatot, hogy mindazoknak, akiknek joghátránnyal járó születési módja az atyának büntető, magánjogi vagy erkölcsi tilalomba ütköző cselekményével hozható összefüggésbe, kártalanítást állapít meg 'a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint. (M. T. 1709., 1729 — 30. §.)'