Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A házasságonkívüli gyermek jogának fejlődése

408 Dl TUGONYI SZŰCS KÁLMÁN. a házasság hat első hónapjában született gyermek, törvényessége mellett csak akkor volt vélelem, ha a férj a házasság kötésekor tudott a feleség terhességéről, a törvényjavaslat a házasság kezdetétől minden születésre kiterjeszti a törvényes születés vélelmét 1178. §.); eddig az érvénytelen házasságból született gyermek csak akkor lehetett törvényes, ha a házasság vélt házasság volt, a javaslat rendszerint akkor is vélelmet alapít a törvényesség mellett, ha a házasság érvénytelen, de nem vélt. (179. §.) A javaslat a törvényesség megtámadása elé új korlátokat állít (188. §.) és a származás bizonyított házasságonkívülisége esetében sem kívánja meg mindig a statusperrel való törvénytelenítést: az érdekeltek incidentaliter külön statusper indítása nélkül is hivatkozhatnak arra, hogy a törvényesnek vélt gyermek nem törvényes származású. (189. §.) A javaslat több irányban enyhíti a törvénytelen jelleg megszüntetésének, illetőleg a rokoni-kapcsolatba jutásnak feltételeit: az eddigi joggal szemben az utólagos házasság akkor is törvényesítene, ha a házasság érvénytelen, de nem vélt (192. §.); az utólagos házassággal törvényesítésből nem lenne kizárva a házasságtörésben fogant gyermek sem. (1.9$. §.).; a királyi kegyelemmel törvényesítés hatályát pedig nem érintené az, ha az atya a nem tőle származott házasságon kívüli gyermeket ismerte el magáénak. (203. §,) Az örökbefogadások számát talán szaporíthatja, hogya javaslat megengedi azt a szerződési kikötést, hogy az örökbefogadó után az örökbefogadottnak és az utóbbi ivadékainak ne legyen törvényes öröklési joga. (220. §.) Újítás a lavaslatnak az a rendelkezése, hogy a közokiratban elismert házasságon kívüli gyermek más örökös nem létében az államkincstár előtt törvényes örököse atyjának. (1781., 1794. §.) A javaslatban több olyan rendelkezést is találunk, amely megkönnyíti a törvénytelenek eltartásáról való gondoskodást. A mostohagyermek eltartásának kötelessége (242. §.) bizonyára kiterjed a házastársnak nem házastársától származott házasságon kívüli gyermekére is. Az anyakönyvvezető köteles lesz a házasságon kívüli gyermek születését a gyámhatóságnak bejelenteni, ez utóbbi hivatalból intézkedik a gyermek jogainak érvényesítéséről, sőt az elismerő atyával szemben a tartás módját és mértékét is megállapíthatja. (263. §.) Sürgős esetekben a bíróság ideiglenesen peren kívül is elrendelheti a szülési költség és a tartás megfizetését. (261., 244. §-ok.) A felsorolt rendelkezések emberséges felfogásra vallanak és egyes esetekben valósággal javíthatnak is a törvénytelenek helyzetén. Sajnos azonban az emberséges rendelkezések mellett olyan új szabályok is vannak a javaslatban, amelyek a törvény-