Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A házasságonkívüli gyermek jogának fejlődése

A HÁZASSÁGON KÍVÜLI GYERMEK JOGÁNAK FEJLŐDÉSE. 407 nyes gyermekek halálozási aránya körülbelül 13 %-ra javult, a törvényteleneké viszont körülbelül 20% maradt. Azóta a helyzet nem javult, hanem rosszabbodott, most uiár Budapesten az általános csecsemőhalálozás aránya lett körülbelül 20% és a csecsemőhalottak közül viszonylag több mint kétszer annyi a törvénytelen, mint a törvényes. A nagy emberséggel és finom jogászi elmével "véghezvitt jogenyhítések nyilván azért maradtak az életben szinte hatástalanok, mert a törvénytelenek többsége vagyontalan szülőktől származik vagy mindenkitől elhagyatott s így rajtuk nem segít az, ha egy-egy szerencsés társuk gazdag apától megfelelő tartásdíjat kaphat, gazdag anyától örökölhet vagy biztosított szülők után járadékot vagy kártalanítást kaphat. A helyzet súlyos felelősséggel terheli és nehéz kérdések elé állítja a jogalkotókat. Még azt is nehéz eldönteni, hogy a bajokon azzal segítünk-e inkább, ha a törvénytelenek jogi helyzetéről újabb törvényt hozunk vagy inkább azzal, ha tovább is a bíróságra bízzuk, hogy az eléje kerülő egyes esetekben az eddig követett úton igyekezzék megtalálni a törvénytelen gyermekek és a házasság érdeke között a helyes egyensúlyt. A bírói gyakorlat emberséges irányú fejlődése, mely a házasság intézményének sérelme nélkül is közelebb vitt a törvénytelen gyermekek egyenjogúsításához, méltán ébresztheti azt a reményt, hogy a bíróság ezen az úton idővel majd csak elér olyan eredményeket is, amelyek általánosabban észrevehető javúlást hoznak a törvénytelenek sorsára. Viszont egy új törvény útját vághatja a joghelyzet minden további javításának, ha a törvénytelenek helyzetét megjavítani képtelen mai jogot rögzíti meg, eltérést nem tűrő határozott szabályokban. Ha a jog nincs megrögzítve írott szabályokban, akkor jogbizonytalanság és a perek szaporodása fenyeget, amellett bizonytalan, hogy mennyi idő múlva, sőt egyáltalában fognak-e emberségesebb jogszabályok kialakulni. Viszont ha az írott jog határozott szabályaitól eltérni nem lehet, akkor az új törvény csakhamar ellentétbe juthat mind a világszerte erősödő emberségesebb közfelfogással, mind a nemzeti életvédelem és a népesedés érdekével, s így társadalmi béke helyett nyugtalanság okozója lehet. A dilemma megoldásához a törvényjavaslatként előterjesztett Magánjogi Törvénykönyv szövege közelebb vitt azzal, hogy a bírói gyakorlat további enyhülését számításba véve; egyes dolgokban a mostani jognál enyhébben rendelkezik. így pl. tágabb körben vélelmezi a születés törvényességét. Az eddigi 182—300 nap helyett 181 — 302 napra, azaz három nappal kitolja a törvényes házasságban fogantatás védelmét (178. és 182. §-oki; Jogillam XXVII. évf. 8—9. füzet. 27