Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A házasságonkívüli gyermek jogának fejlődése

406 DJ TUGONYI SZŰCS KÁLMÁN. rendszerint csak az anyát kötelezi a gyermek tartására és csak végszükség esetén kötelezi az atyát egy mindig egyenlő összegű nyomorúságos tartásdíj fizetésére, addig a magyar bíróság elsősorban az atyát kötelezi a gyermektartásra (csak vele együtt az anyát); az atya a házasságon kívül született gyermek anyjának a szüléssel és terhességgel járó költségeit is tartozik megfizetni 13982/19 ló. M. E.); a tartást a bíróság a gyermek keresetképességének elértéig megítéli, a tartás összegének megállapításában figyelembe veszi az atya vagyoni helyzetét, végül a tartásdíj fizetéséért nemcsak az atya örököseit, hanem az atyát foglalkoztató atyai nagyszülőket is felelőssé teszi. A külföldi jogok szinte kivétel nélkül korlátozzák az anyát az anyai hatalom gyakorlásában, ezzel szemben gyámi törvényünk (1877: XX. tc. 39. §) szerint «a törvénytelen gyermek természetes és törvényes gyámja az anyja* s így a törvénytelen gyermek anyjának jogállása egyenlő a törvényes gyermek anyjáéval. A régi jogok szerint a törvénytelen gyermek és ennek anyja között sem rokonság, sem öröklési kapcsolat nem volt; ezzel szemben a magyar Kúria 1906-ban hozott 79. számú polgári döntvényében kimondotta, hogy a végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára a törvénytelen gyermeknek törvényes öröklési joga van, még törvényes leszármazók létezése esetében is. Sőt nemcsak az anya után, hanem még anyja törvényes örökösei után is öröklési jog illeti meg a törvénytelent. A Kúria az említett döntvény indokolása szerint ((ítélkezésének zsinórmértékéül azt az emberségesebb és engesztelékenyebb irányú közfelfogást fogadta el, mely a törvénytelen gyermekeket jogi tekintetben a törvényesekkel egyenlő bánásmódban kívánja részesíteni)). A végrehajtási novella (1908 : XLI. tc. 9., 14. §) a törvényteleneknek is ugyanazokat a kedvezményeket adja, mint a törvényeseknek. Az 1907: XIX. tc. és az ennek helyébe lépő 1927: XXI. tc. 3 2. §-a a baleset folytán elhalt biztosított anya után a törvénytelen gyermek részére is kártalanítást rendel. Utóbbi törvény 77. §-a a betegségi biztosítás tekintetében családtagnak minősíti a törvénytelen gyermeket. Az 1928 :XL. tc. 60. §-a értelmében a házasságon kívül született gyermek is árvajáradékra jogosult. íme hazánkban egynéhány évtized óta a törvénytelenek jogi helyzete sokban javult. S mégis, mind e reformok alig javítottak a törvénytelenek többségének valóságos helyzetén. Az 1870-es években Budapesten az egyéves koruk előtt elhaltak törvényesek, törvénytelenek egyaránt — körülbelül 28%-át tették az újszülötteknek: 40 év multával (1910 táján) a törvé-