Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A főrészvényes felelőssége

Dí KRONSTE1N ANDRÁS. társaságból. Passow (id. műve 333. old.) a részvénytársaság gazdasági karakterének tartja, hogy a részvénytársaságnál szemben áll a nagy és kisrészvényesek csoportja, az előbbit «Personalunion des Unternehmers und des Kapitalisten», utóbbit «Nur Kapitalisten»-nek nevezvén. A convertible bonds bevezetésével egyébként a részvényes tetszésére bízzuk, hogy mint hitelező vagy mint részvényes óhajt szerepelni. Éppen ezért nem helyeselhetjük azt a törekvést, amely a kisebbségnek a társaság vezetésére való befolyását növelni akarja. Mint a német Aktiennovelle indokolása mondja, «nemcsak a kisebbséget, de a többséget is meg kell védeni a kisebbség túlkapásaival szemben». Méltányos tehát, hogy az eltérő gazdasági helyzet a felelősség mértékében is kifejezésre jusson. A külföldi törvényhozások közül a liechtensteini polgári törvénykönyvé (Art. 211.) és az osztrák Bankhaftunggesetzé (vom 3., 12. 1924.) az érdem, hogy a főrészvényes fogalmának törvényes definicióját adják. (Lásd Friedlánder: Gesetzgebung und Rechtspraxis des Auslands 105. old.) Az idézett törvényhelyek értelmében főrészvényes az, aki saját részvénybirtok alapján vagy más jogcímen a társaság alaptőkéjének legalább tizedrészét képviselő szavazatok felett, vagy pedig az alaptőkének akkora része felett rendelkezik, hogy szavazata, tekintettel az illető társaság közgyűlésein rendszerint (eríahrungsgemáss) képviselt alaptőke nagyságára mértékadónak (ausschlaggebend) jelentkezik. Ezen az alapon az osztrák Bankgewerbe-Konzessionsverordnung v. 17., 7. 1925. felelőssé teszi a főrészvényeseket, ha előidézik azt, hogy az igazgatósági tagok az üzletvezetésnél a rendes kereskedő gondosságának megsértésével járnak el. Ezen szabályozásnak egyedüli érdeme az, hogy a főrészvényes felelősségét expressis verbis deklarálja, mert szerintünk a fenti korlátok között a részvényes felelőssége az általános magánjogi szabályok alapján is megáll. Nem kétséges ugyanis, hogy ha az igazgatók a rendes kereskedő gondossága nélkül járnak el, ezért a magánjogi deliktumért nemcsak ők, hanem a felbujtók is, legyenek azok akár főrészvényesek, felelnek. Tovább megy ennél a részvénytársasági jog reformtervezetének kidolgozására kiküldött angol bizottság javaslata 1 idézve Kochnál Zentralblatt f. Handelsrecht 1926, 454. old.), amely szerint: «Az igazgatóra vonatkozó felelősségi és büntetőszabályok szerint felelős az, akinek utasításai szerint az igazgató rendszerint cselekedni szokott». Ez a szabályozás mentesíti a bírót annak a vizsgálata alól, vájjon kinek a birtokában vannak a részvények s ekként a «strohmann» rendszer ki van zárva, mert rendszerint nem