Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 8-9. szám
JOGTUDOMÁNYUNK KÉT NAGY HALOTTJA. 395 létre nem jött egyezmény szövege beterjesztetett, külön kommentárt adott ki az új nemzetközi egyezmény alapján alkotott új magyar váltótörvényről (1914) mely a közbejött események és a ratifikáció elmaradása folytán még mai napig sem lépett életbe. Állandó figyelemmel kísérte és előmozdította a jogi irodalom fejlődését. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és számos külföldi szakegyletnek. 1910 óta elnöke volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek alapításában is részt vett és hosszú szünet után 1911-ben újból életre keltette Ü. Jogállam 1910. évf. 577. 1. cikkét) az Országos Jogászgyűlést, mely elnökévé választotta. A háború viszontagságai folytán a csak 1928-ban összehívott jogászgyűlésen nagy visszhangot keltő gyönyörű elnöki megnyitójában a jog uralmának helyreállítását sürgette. Nagy Ferenc tevékenyen részt vett közéletünkben is, hosszú időn át tagja volt a képviselőháznak, 1900-tól 1903-ig mint kereskedelemügyi államtitkár működött, 1912-ben v. b. 1.1. rangot nyert, majd 1927 óta a felsőházban a Pázmány Péter tudományegyetem jogi karát képviselte. Tudományos, valamint közéleti tevékenységében is megnyilatkoztak Nagy Ferenc kiváló tulajdonságai: mély tudományos műveltsége, gazdasági és gyakorlati érzéke, törhetetlen munkaereje, megalkuvást nem tűrő kötelességérzete és igazságszeretete. II. Míg Nagy Ferenc a jól teljesített munka öntudatával öreg korában hunyta le szemeit, addig Magyary Géza halála váratlan és időelőtti csapásként érte jogászvilágunkat. Magyary Géza 1864 szeptember 17-én született Alsólócon, Pozsonymegyében. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, melyek után rövid ideig bírósági szolgálatban állott; 1890-ben a kecskeméti, 1892-ben pedig a nagyváradi jogakadémia tanára lett, ahonnan 1903-ban került a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemre és itt haláláig, tehát közel 25 évig mint a polgári törvénykezési jog nyilvános rendes tanára működött. Lan-