Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

SZEMLE. 387 las munka, mely Kelsennek, a kiváló osztrák jogfilozófusnak a nézeteit foglalja röviden össze. E kis munka lehetővé teszi, hogy Kelsen igen nagy terjedelmű és jórészben polemikus műveinek áttanulmányozása nélkül is tiszta képet nyerhessünk egész felfogásáról. A magyar fordítás pedig azok számára is hozzáférhetővé teszi.ezt a napjainkban igen sokat emlegetett és vitatott írót, akik az igen nehéz és elvont német szöveggel megbirkózni nem tudnának. A jövedéki büntetőjog és eljárás magyarázata. A közeli napokban megjelenik ár. Klug Emil és ár. * Mahler Sánáor szerkesztésében az új jövedéki büntető rendeletek kimerítő kommentárja. A könyvet a Grill, Károly cég adja ki a jogi zsebkönyvek gyűjteményében és kb. 320. oldalra fog terjedni. Szakszerű összeállításban, a gyakorlat követelményeivel számolva tartalmazza a könyv a vonatkozó teljes joganyagot, az új rendeleteket, felhasználható bírói gyakorlatot és részletes magyarázatokat és az adócsalásra vonatkozó jogszabályokat is. SZEMLE. —» A\ ügyvédi díjszabás tervezete. Kötelező díjszabást kívánt az ügyvédi kar; az igazságügyminiszterium elkészíttetett egy ilyen díjszabástervezetet és véleményezés végett kiadta az ügyvédi kamaráknak. A tervezet olyan méltatlankodást keltett, hogy a budapesti ügyvédi kamarának bizonyára nem hirtelenkedő természetű elnöke kijelentette, hogy lemond, ha ez a tervezet életbe lép. Aligha vott intenciója az igazságügyi kormánynak, hogy a tervezetet véglegesnek tekintse. De érdemes tanakodni arról, miért kerülnek ki a kodifikácionális kohóból olyan tervezetek, amelyek ilyen fokú méltatlankodást válthatnak ki. Nem egyeseknek izgága méltatlankodása ez, hanem az egész karé és a kar higgadt, bölcs vezetőié. Annyira idegen volna az igazságügyi kormány előtt egy nagyjelentőségű, országos kar felfogása f Annyira nem értené át vagy nem méltányolná az igazságügyi kormány az ügyvédi kar helyzetét, felfogását, törekvéseit ? Tervezet, pláne kenyérkérdést érintő tervezet készíttetésekor kell, hogy megjelölje az igazságügyi kormány a maga felfogásának irányát és nem bocsátható nyilvánosság elé felelősségnélküli tervezet, csak olyan, amely legalább jelzi az igazságügyi kormány felfogásának irányát. De talán ez a tervezet már kifejezi az igazságügyi kormány felfogását az ügyvédi díjszabásról ? Ez volna a leglesujtóbb ! A tervezet — legalább futólagos áttekintésre — azt mutatja, hogy az igazságügyi kormány a nembeli jövedelemnek globálisan kisebb részét akarja ezentúl a\ ügyvéái karnak juttatni. Torz gondolat annak számára, aki ismeri az ügyvédség jelenlegi gazdasági helyzetét. Legfeljebb akkor érthető ez ötlet, ha az igazságügyi kormány egyúttal elszánta volna magát arra, hogy a már működő ügyvédek számát hirtelen, azonnal jelentékenyen csökkenteni kívánja. Ha megfelezik a mai ügyvédek számát, úgy az új skála szerint talán meg fog élni ez a megfelezett ügyvédi kar. Mert a rendelet, úgy látszik, felere csökkenti az ügyvédi jövedelmet, tehát e feléből az ügyvédeknek csak fele száma élhet meg. Eddig azonban úgy tudtuk, hogy az igazságügyi kormány a numerus clausussal csak a jövő ügyvéáeinek számát akarja korlátozni. Ha a kötelező díjskála már most lépne életbe, ez a skála annak lenne eszköze, hogy külön klauzuláló rendelet nélkül már a jelenlegi ügyvédek száma is rohamosan csökkentessék. Mert hogy miatta sok ügyvédnek menekülnie kellene a pályáról, az kétségtelen. Hogy hová menekülni, azt valóban nem tudjuk. Hiszen"a napszámosi pálya s meglehetősen el van árasztva Magyarországon. Azt pedig nem hinnők,