Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

388 SZEMLE. hogy a pályáról menekülő ügyvédeket újabb köztisztviselői állásokra kívánná az államhatalom megnyerni. - J020 oldalnyi rendelet. A nyár folyamán teljessé lett a Magyarországi Rendeletek-Tárának 1927. évi évfolyama. Pont 3020 oldalnyi rendelet foglaltatik benne. Egy év alatt termelt ki kormányunk — csak a minisztériumok — ilyen mennyiségű rendeletet. Jogi és alkotmányos alapfogalmaink szerint mindezeket mindenkinek ^szórói-szóra tudnia és értenie kell; e mellett persze a sokszáz oldalnyi 1927. évi törvénytárt is kell tudnia mindenkinek szórói-szóra. Megriad a polgár, ha ennyi kodifikációt lát és még jobban, ha azt látja, hogy 1926-ról, amikor csak 1572 oldalt tett ki a rendeleti kodifikáció, az 1927. évre duplájára növekedett a rendeletek mennyisége. A polgár élete belefullad a kodifikációba és az állam élete a polgárok érdekeinek kiszolgálása helyett jogszabályalkotásban merül ki. Vájjon jogbiztonságosabbnak érzi-e magát a polgár 1927-ben 3020 oldalnyi rendelet mellett, mint 1926-ban csak 1500 oldalnyi rendelet mellett. Nekünk az az érzésünk, hogy a rendeletek és törvények száma fordított arányban van a polgárok jólétével és jogbiztonságérzetével. Es az a meggyőződésünk, hogy a há,borús évek óta kifejlett az a gyakorlat, melyben a jogi és gyakorlati élet szabályozását nem országgyűlésen alkotott törvényekkel, hanem elóbírálal nélkül kibocsátott rendeletekkel szabályozzák, óriási visszafejlődést jelent a polgár jóléti és jogbiztonsági érzete irányában. Merjük elmondani, hogy ha a rendelettel szabályozott jogszabályokat nyilvános parlamenti tárgyalásokon, törvények gyanánt hozták volna meg, ötödrészt annyi jogszabály sem került volna ki. Es ez a kevesebb több lett volna és hasznosabb lett volna a polgárnak is, de meg a papír és a nyomdabetű kímélése szempontjából is. — Egy okos intézkedés. Örömmel nyugtatjuk : sürgetésekkel és felszólalásokkal mégis lehet eredményt elérni. A közelmúltig a bírói letétek kifizetését a póstatakarékpénztár úgy intézte, hogy a pénzeket kézbesíttette, de nem jelölte meg, hogy milyen ügyben fizetik ki a pénzt. Csak épp a pénzküldö bíróság neve volt a kézbesítésen megjelölve. A legnagyobb zavarok voltak a feleknél és képviselőiknél, amíg megállapíthatták, mely ügyben érkezett a pénz. Ügyvédi kamarák és egyes ügyvédek ostromolták e tárgyban az igazságügyi és pénzügyi hatóságokat és a póstatakarékpénztárt. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy nem eredménytelenül; gyakorlatilag és okosan megoldották a kérdést: pár hete a pénzkézbesítésekkel egyidejűleg végzést és tájékoztató írást kézbesít a póstatakarékpénztár. — A XIII. országos jogás%gyülés 1928 április 6 -28-án honolt határozatai: Magánjog. 1. kérdés. Mikép kellene szabályozni az elmebetegek és fogyatékos elmetehetségűek cselekvőképességét ? tékos elmetehetségűek cselekvőképességének a Magánjogi Törvénykönyv Törvényjavaslatában foglalt szabályozását alapelveiben helyesli, a részletekre vonatkozólag elhangzott észrevételeket azonban a végleges szövegezésnél való figyelembevétel végett az igazságügyminiszter úrhoz felterjeszti. II. Kívánatosnak tartja az Országos Jogászgyűlés az elmebajosok megelőző jogvédelmének további kiépítését külön törvényben — esetleg gyámhatósági szervezet módosításával — olyan irányban, amely a bírói gondnokság alá helyezésen és a gyámolító gondnokrendelésen (Mtj. 419., 420. §.) felül az elmebajos egyéni viszonyaihoz igazodó másnemű oltalmi intézkedéseket is tesz lehetővé. 2. kérdés. Milyen törvényhozási vagy kormányhatósági intézkedésre Határozat: I. Az Országos J elmebajosok és a fogya-