Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

3 86 IRODALOM. nyok és volt tanítványok — pályájukon már kész férfiak - - vállvetve fejtenek ki a tudománynak — és mint e mű is mutatja — a gyakorlati életnek is értékes és hasznos tevékenységet. Dr. Tury Sándor Kornél egyet, tanár: A biztosítási szerződés szabályozásának alapvető szempontjai az újabb külföldi törvényalkotásokban. 1028. A Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó rt. kiadása. Ara 6 pengő. A Szegedi Tudományos Könyvtár IV. kötete gyanánt jelent meg ez a 71 oldalas munka, amelynek aktualitást az ad, hogy hazai biztosítási jogunknak reformja küszöbön áll. E reform szelleme szempontjából nélkülözhetetlen azoknak az alapelveknek az ismerete, amelyekből kiindulva a külföldi jogrendszerek ezt a matériát szabályozzák. Ezt a feladatot oldja meg az idézett mű, amely a legszélesebb jogösszehasonlító áttekintést nyújtja a biztosítási szerződési jogot szabályozó modern törvényekről s éjesen mutat rá a bennük érvényesülő alapelvekre. Szerző a kormány megbízásából törvénytervezetet készített a biztosító szerződésről, azzal kapcsolatban elméleti és gyakorlati szempontból fontos az érdekeltek számára e kis mű tanulmányozása. Dr. Meszlény Artúr: A fizetésképtelenségi jog reformja. Budapest, 1928, az OHE. kjadása. Ara 8 pengő. A fizetésképtelenségi törvénytervezetet rövid magyarázatokkal tartalmazza e mű. A tervezetet dr. Meszlény Artúr egyetemi magántanár készítette az OHE.'megbízásából ; az OHE. magáévá tette a tervezetet és pártolólag terjesztette fel a kormányhoz. A tervezet egységes kódexbe foglalja az egész fizetésképtelenségi jogot, tehát a csődöt és a kényszeregyességet és kényszerfelszámolást és arra törekszik, hogy az inzoívenciát lehető gyorsan,, lehető olcsón és minél nagyobb hányad eredményezésével lehessen lebonyolítani. Alapvető reformgondolata az, hogy minden cselekményt és rendszabályt csak egyszer kelljen végezni s az megtartsa hatályát és használhatóságát akkor is, ha az egyik eljárás a másikba megy át, pl. a kényszeregyesség csődeljárásba, hogy továbbá a csődben a tömeggondnok csak a szorosan vett ténykedéseket végezze, azokat is százalékosan az aktív csődvagyon arányában megállapítandó díjért, míg a csődvagyon kezelése és értékesítése kommerciális szerv közreműködésével történjék. Ez a szerv a szerző elképzelése szerint éppen az Országos Hitelvédő Egylet lenne. Dr. Gyurmán Jenő pénzügyi fötanáesos, dr. Török Sándor ügyvéd és dr. Trellina József• pénzügyi segédtitkár: Az új jövedéki büntetőjog és eljárás. Budapest, 1928. Ara 6*8o P. Alig volt kormányintézkedés, mely oly széles körben keltette volna fel a figyelmet, mint az igazságügyminiszternek és a pénzügyminiszternek az a három rendelete, mely a jövedéki büntetőjogot és eljárást egységesen szabályozza. A rendeletek úgy a kereskedői és iparoskörökben, mint a mezőgazdasági érdekeltségekben is erős feltűnést keltettek és a rendelet ellenzői minden egyes felszólalásukban rámutattak arra, hogy a rendelet a régi és korhadt Harmincadutasításnak a legsúlyosabb jövedéki kihágásokra vonatkozó szigorú intézkedéseit még túlszárnyalja s minden kisebb kihágásra is kívánja alkalmaztatni. A szerzők nagy szorgalommal és hozzáértéssel boncolgatják a rendeleteket és minden egyes szakasznál kimutatják, hogy mennyiben egyezik az a régi szabálylyal, vagy hogy eltér-e attól. A megfelelő jogforrások mindenütt idézve vannak. Kelsen Hans: Az államelmélet alapvonalai. Fordította Moór .Gyula egyet. r. tanár. Szegedi Városi Nyomda kiadása. Ára 5 pengő. A Szegedi Tudományos Könyvtár 3-ik kötete gyanánt jelent meg ez XIII + 90 olda-