Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám

DE MENDELÉNYI LÁSZLÓ. Nekem pedig az a véleményem, hogy nem volna helyes, ha az esküdtszéket további eljárásra kérnők fel. (Az esküdtekhez fordulva.) Felkérem tehát Önöket, hogy nyilvánítsák a vádlottat nem bűnösnek. Erre az esküdtszék főnöke megadta a kívánt verdiktet, mire Mr. Justice Horridge rendelkezett Mrs. Pace szabadlábra helyezése iránt. * Mrs. Pace «ártatlan meghurcoltatása)) miatt azonban nagy felháborodás volt. A parlamentben interpellálták a miniszterelnököt azért, hogy intézkedjék a coroner jury verdiktjének megsemmisítése s a coroner elmozdítása iránt. Barristerek és solicitorok nyilatkoztak, hogy véleményük szerint a coronernek nem volt joga a coroner-jury első verdiktjét visszautasítani. Az Attorney General t is meginterpellálták a House of Commonsban, vájjon kap e Mrs. Pace megfelelő kártalanítást. Az Attorney General azonban kijelentette, hogy erről nem lehet szó, legföljebb a perköltségek megtérítéséről. 3. Oscar Slater újrafölvételi ügye. 1908 dec. 21-én Glasgowban lakásán fejsérülésekkel halva találták Miss Marion Gilchrist 82^ éves ékszergyüjtőt, akinek 2000 font értékű ékszere volt a lakásán, azonban csak egy gyémánt melltű hiányzott. Kinyomozták, hogy ezt a melltűt égy Slater nevű, akkor 37 éves német zsidó zálogosította el, aki a gyilkosság után négy nappal álnéven egy nővel, aki nem volt a felesége, az Egyesült-Államokba utazott. New-Yorkban elfogták, kiadták Angliának, hol Glasgowban a néh. Lord Guttrie elnöklete alatt megtartott tárgyaláson az esküdtek többségi verdikttel bűnösnek találták s a bíróság halálra ítélte. A halálbüntetést azonban kegyelemből életfogytiglani fegyházra (penal servitude) változtatták át. Tizenkilenc év kitöltése után Slatert az idén szabadon bocsátották és Slater, ki mindig hangoztatta ártatlanságát és kétszer is élt újrafelvétellel, egy újabban hozott külön törvény (act of Parliament) alapján a skót büntető fellebbviteli bíróságnál Edinburghban kérte rehabilitációját, illetve a 20 év előtt hozott ítélet megsemmisítését azon az alapon, hogy az esküdtszéket félrevezették. Az ő bűnösségét egyes büntetőjogászok régóta kétségbe-