Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám
DF MENDELÉNYI LÁSZLÓ. Az ítélet kihirdetése után az a ritka eset történt, hogy az egyik halálraítélt (Browne) a következő kis szónoklatot tartotta : «Lordságod! A bíróság az ország törvényeinek megfelelően, bűnösnek talált engem a gyilkosságban. Ezen nem változtathatok s nem is akarok, de ki kell jelentenem, hogy ügyvédem nagyon szépen és lelkiismeretesen intézte a védelmemet és hogy nem kívánhattam volna azt, hogy egy jobb bíró tárgyalja az ügyemet, mint Mr. Justice Avory. (Could not wish to be tried by a fairer .judge.)» A vádlottak föllebbezését a Court of Criminal Appeal, amelynek tagjai a Lord Chief Justice (Lord Hewart), Mr. Justice Salter és Mr. Justice Branson voltak, már a következő hónapban (1928 május 23-án) elutasította s rövid idővel ezután a két elítéltet ki is végezték. . 2. Mrs. Pace esete. Harry Pace, egy kőtörő és juhtenyésztő, 1928 január 10-én meghalt. Némely hozzátartozójának híresztelése folytán temetését felfüggesztették s a vizsgálat megindult. A coroner jury-je (vád alá helyező esküdtszék) azt a verdiktet hozta, hogy a halál oka arzénmérgezés, amelyet vagy az elhunyt vagy más vagy mások idéztek elő s hogy az ügy további nyomozásra szorul. A coroner, Mr. M. Carter erre kijelentette, hogy további eljárásnak valamely személy ellen csak akkor lehet a törvény értelmében helye, ha az illető személyt, mint gyanúsítottat, megnevezik. Az esküdtek erre másodszor visszavonultak s azután kihirdették újabb verdiktjüket, mely szerint az elhunytat a felesége, Mrs. Pace mérgezte meg. Ennek folytán Mrs. Pace-t letartóztatták. A közvélemény azonban őt ártatlannak hitte s rokonszenvvel fordult feléje, mert a négy hónapig tartott vizsgálat során kiderült, hogy a férje vele brutálisan bánt és a legnagyobb nyomorban hagyta őt hátra négy gyermekével együtt. Az angol nép igazságérzetét az ilyen eset mindig akcióba hozza. Nyilvános gyűjtést indítottak abból a célból, hogy egy kiváló ügyvédet nyerhessenek meg védőül. A szükséges öszszeg hamarosan össze is gyűlt s így lett a védő Mr. Birkett, az egyik legkiválóbb londoni ügyvéd. A vizsgálatot a szokott lelkiismeretes korrektséggel és pártatlansággal (with scrupulous ' fairness and impartiality) folytat-