Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A 8888/1927. M.E. számú lakásrendelet aktuális kérdéseiről

SZEMLE. megint kiújul és pedig súlyosan. Még nem általános a baj, de már többfelé látunk közönséges, sőt sajnos, munkaügyi perekben is késő őszi, meg téli határnapokat. Nem annyira az egyes bírákban van az ok, akik, hiszen az energikus pervezetést nem fokozhatják annyira, hogy mindenkit csak telegrammstílusban hallgassanak meg, és hogy minden ügyet befejezzenek a második, legkésőbb a harmadik tárgyaláson, hanem inkább a bírói létszámnak elégtelensége, azonfelül az ügyvédi kényszer alól felmentett és a felek által tényleg ügyvéd nélkül, tehát terjengős határozatlansággal vitt ügyek nagy száma okozza a túlhalmozást. Megismételjük : ezen valahogyan segíteni kell, mert az igazságszolgáltatás presztízse egyfelől, másfelől a kereskedelmi forgalom érdeke, sőt maga a jogérzet is energikusan követelik a gyors igazságot. A «bis dat, qui cito dat» elvének a fordítottja is igaz : az évek múlva szolgáltatott igazság már csak felét éri az egész igazságnak. A késedelem bizonjtalanságáért és szenvedéseiért nem kárpótol sem 5, sem 10% kamat. Amíg az adós «beatus» possidens, addig a felperes kiéheztethető, megtörhető, méltánytalanul alacsony egyezségek uzsorájába belekényszeríthető szerencsétlen creditor. Reméljük és várjuk, hogy a központi járásbíróság új vezetője megteszi a maga hatáskörében lehetségesét, — azt gedig, ami ezen túlmegy, meg kell tennie az igazságügyi kormányzatnak oly irányban, hogy az első folyamodású jogéletnek ebben a fókuszában az éltető gyorsaság helyreálljon. — A\ OFB. legutóbbi vitája azzal végződött, hogy «három évreo kitolódott ennek a hatalmas érdekeket kezelő, magasrangú különbíróságnak a megszüntetése. Akkor majd meglátjuk, mi lesz a további intézkedés. Olvastuk, hogy e földreform megindítása óta e téren egészen a külön szakjog" fejlődött ki és így szükséges az abban már kiképzett külön szakbíróság további fenntartása. Ennek a külön szakszerűségnek a meglételét nem vonjuk kétségbe, és ilyen kiindulással nézve a dolgot, nem is tehető semmi ellenvetés a különbíróságok intézménye és működése ellen. Csak az a kérdés, hogy az OFB. ellen irányulni látszó támadások mögött és mélyén voltaképpen nem inkább a külön szakkal vagy legalább annak bizonyos vonatkozásaival való elégedetlenség lappang e.- A kérdéskomplexum annyira at meg át van szőve poli'ikával, hogy nem vindikálunk magunknak hozzászólást Legfeljebb az lehet a jogásznak, s talán a jogállamiságnak is a követelménye, hogy az egész magánjogi rendszernek súlyban a centrumát alkotó ingatlanügy mielőbb visszakerülhessen az általános magánjogi rendszer, és ezzel egyben a rendes királyi bíráskodás uralma alá. A földviszonyok átalakítása lehet helyes, de legyen gyors ; átmeneteknek nem szabad örökké tartaniok. sőt egy generáció életén keresztül sem. — Ügj'védi díjszabás, — mérnöki díjszabás. Sajnálkozással vegyes büszkeséggel olvastuk a Budapesti Közlönyben a kereskedelmi miniszternek rendeletét (93,292/1928. sz.), mellyel a mérnöki munk'ik díjszabását állapította meg. A büszkeségre abban lelünk okot, hogy ennek a jól kidolgozott új rendeletnek az alapelvei túlnyomóan emlékeztetnek az ügyvédi munka körül kialakult jogelvekre. A sajnálkozást pedig a jogászi munkára visszatekintés okozza: az ügyvédi kamarák félszázad óta nem tudtak ilyen jogszabályerejű skálát kivívni, aminőt a mérnököknek az ő miniszterük íme rövidesen a Mérnöki Kamara megalakítása után már megad. És hol van még a jogászi munka bírói megbecsülése attól a foktól, amelyet ez a rendelet (j. §, ?. bekezdés) előír, amikor csak kivételesen, akkor is csak a Mérnöki Kamara meghallgatása után('j engedi meg a bíróságnak, hogy a díjszabásbeli összegnél kevesebbet ítéljen meg. Az ügyvéd peres munkáját az alsó-