Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

282 Dí KUNCZ ÖDÖN. Tihanyi Lajos a német-osztrák rendszer átvétele mellett törnek lándzsát. Sichermann Bernát tervezetem megoldását tartja helyes­nek, amelyről Molitor, lipcsei professor is megjegyzi, hogy el­ejtvén az egymásért való felelősséget: «damit den Gedanken der beschránkten Haftung wirklich rein zum Ausdruck bringt». b) Németországban és Ausztriában a kft.-okkal szemben a legtöbb panasz a nem-pénzbeli beléttel elkövetett visszaélések miatt merült fel. Ezek a visszaélések késztették Ausztriát az 1924 július 4-iki novella megalkotására, amely egyrészről kimondja azt az elvet, hogy az apport értéke nem haladhatja meg a törzs­tőke 50%-át, másrészről megtiltja, hogy az apport ellenében adott üzletrészeket egy éven belül átruházzák. A legújabb német reformjavaslatok (Haussmann, Molitor) egybehangzóan az apport­szabályozás szigorítását követelik és ugyancsak a szigorítás irá­nyában haladnak a kft.-ra vonatkozó legújabb törvények és javaslatok. A T. minden lehetséges módon igyekszik megaka­dályozni, hogy a nem-pénzbeli betétek túlértékelésével fiktív törzstőke keletkezzék; tehát mindjárt a megalakuláskor csonka legyen a hitelezők minimális garanciája. Ad 2. A korlátolt felelősség legfontosabb ellensúlyozója — amelyet a Kt. már a betéti társaság kültagjának betétjénél is megvalósít — a minimális garancia (betét, alaptőke, törzstőke) sértetlen megőrzésének biztosítása, a hitelező javára való konzer­válása. A tervezet a törzstőke megkötésének céljából kimondja az elvet, hogy a törzsbetétet a tagok a társaság fennállása alatt vissza nem követelhetik; tehát intézményesen kizárja azt, hogy a tagok betétjükkel kiléphessenek. Igen nagy súlyt helyez a tervezet arra is, hogy tartalékalap létesítésével és különböző tartalékolásokkal a társaság maga gondoskodjék arról, hogy a veszteség csak a legvégső esetekben kezdje ki magát a törzs­tőkét, így megadja az egyszerű többségnek a jogot, hogy a nyereség 10%-át tartalékalapba helyezze; a 3/4 többséget pe­dig felhatalmazza arra, hogy az egész nyereség tartalékolását határozza el, ha ezt a társaság érdeke megkívánja. Kimondja továbbá, hogy amennyiben a mérleg felállításának forduló napja és a mérleg megállapításának napja közötti időben a vállalatot a törzstőke Vio részét meghaladó veszteség én, a nyereséget nem szabad kiosztani, hanem új számlára kell átvinni. A tervezet tiltja a törzsbetétek után kamatnak a fizetését; egyedül az ú. n. építő-kamat fizetését engedi meg azzal a kettős korlátozással, hogy az $ %-nál magasabb nem lehet és másrészről építő-kamat címén legfeljebb a törzstőke 15 %-át lehet kifizetni. A társaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom