Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 28} a tagoknak a törzstőke fedezésére szükséges vagyonból fizetést nem teljesíthet és amennyiben ezt a tilalmat megszegi, a tagok kötelesek a kapottat, még ha jóhiszeműek voltak is(l), a társaságnak visszatéríteni. E mellett egyetemleges feleiősség terheli az ügyvezetőket és az esetleges felügyelőket a törvényellenes fizetésért. Tiltja végre a T. a saját üzletrész vételét, megszerzését vagy %álo°bavélelét. Ad 3. AT. előírja, hogy az ügyvezetők a tagokról pontos jegyzéket vezessenek, ezt a tagjegyzéket a cégbírósághoz beterjesszék és egyben évenként bejelentsék az előforduló változásokat. A tagjegyzéket a hitelezők mind a társaságnál, mind pedig a bíróságnál megtekinthetik. Az a körülmény, hogy a társasági hitelező a tagjegyzékből megállapíthatja a társaság tagjainak kilétét és tájékozódhat a tagokat terhelő mellékszolgáltatások és pótbefizetési kötelezettségek tekintetében, nagy mértékben alkalmas a kft. hitelképességének emelésére. Ad 4. A hitelezők védelmét és a törzstőke konzerválását tartja szem előtt a mérlegszerkesztés elveinek szabályozása. A Kt. 199. §-a általánosságban helyesen szabja meg a rt. mérlegének felállításánál követendő elveket, de sok olyan javításra és kiegészítésre szorul, amelyeket az újabb tapasztalatok tesznek indokoltakká. A T. a kft. mérlegének szabályozásánál nem a német, hanem inkább az osztrák törvényre van figyelemmel. Németországban ugyanis a kft. reformja érdekében megindított mozgalom egyik legfontosabb újításként azt kívánja, hogy a kft. mérlege az rt. mérlegével azonos szabályozásban részesíttessék. (V. ö. Hausmann i. m. 130. 1.) 5. A T. hatékonyan védi a hitelezőket olyan esetekben is, amidőn a ügyvezetők a társaság vagyonából a csődnyitás feltételeinek bekövetkezése után fizetést teljesítenek vagy hitelt vesznek igénybe, továbbá amidőn a tagok a társaság csődjében a társasági viszony vagy a társaságnak nyújtott hitelezés alapján, továbbá a közöttük és a társaság között fennálló szolgálati viszony alapján kívánnak követeléseket vagy csődbeli előjogokat érvényesíteni. 6. Olyan kft.-nál, amely nyilvános számadásra köteles, a T. meg akarja honosítani a kötelező könyvvizsgálat intézményét. 7. A törzstőke leszállításának szabályozásánál elsősorban a hitelezők érdekére kell figyelemmel lenni.t A Kt. 209. §-a e tekintetben igen sok kifogásra ad okot. Éppen ezért a T. a hitelező védelmének hatékonyabb módozatairól gondoskodik, amidőn kimondja, hogy a törzstőkét 10.000 P-nél kisebb Jogállam. XXVII. évf. 6. füzet. x9