Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 28 I előírása, hogy amennyiben a társaság valamely nyilvános közzé­tételében törzstőkéjére hivatkozik, köteles a törzstőkére befize­tett összeget is feltüntetni. Nézetem szerint a német, osztrák és svájci rendszer elhomályosítják a kft. lényegét és elriasztják a komoly és óvatos elemeket ettől a társasági formától, mert vagy korlátolt a felelősség vagy nem. A teljes liberálás megkövetelése [francia törvény és olas^ tervezetek, mely utóbbiak a befizetett összegnek bírói letétbe helyezését is megkövetelik) igen egyszerűen oldja meg a gordiusi csomót. Megóvja a kft. lényegét, de egyben feleslegessé teszi mind a kadukáló eljárást, mind pedig a tagoknak egymásért való felelősségét. Viszont ellene igen komoly aggodalmakat lehet felsorakoztatni. Mert ha a társaság, a teljes befizetésre tekintettel, túl kicsiny törzstőkével alakul, igen korán szüksé­gessé válik az eredményében mindig problematikus törzstőke­felemelés. Ha pedig oly nagy tőkét halmoz fel mindjárt a meg­alakuláskor, amelyet nem tud vállalatában gyümölcsözőleg fel­használni, ez a körülmény vagy kockázatos spekulációkra csá­bítja az ügyvezetőket, vagy pedig arra vezet, hogy a társaság kölcsönként adja vissza a tagoknak a felesleges tökét. Ez az utóbbi lehetőség éppúgy veszélyezteti a hitelezők érdekét, mint a merész spekuláció. Mert amíg a tagok a törzstőke hátralé­kára irányuló kötelezettségükkel szemben nem számíthatják be a társaság ellen őket megillető követeléseiket, addig ez a ki­fogáskorlátozás a társasági kölcsönnél nem érvényesül. De a tel­jes liberálás megkövetelése könnyen vezethet arra az ered­ményre is, hogy irreális vállalatok ezt indokolatlan vagy túl­értékelt apportokkal játsszák ki. Végre szerfelett megnehezíti az olyan rt.-oknak kft.-gá átalakulását, melyeknek részvényei nincsenek teljesen liberálva.* Ezeket a nehézségeket látva, mind a részleges, mind pedig a teljes liberálás rendszerénél nem lehet azon csodálkozni, hogy a törzstőke befizetésének problémája lett nálunk a tulajdonkép­peni fővitapont. Doroghi, Szende Péter Pál és Lévy Béla a tel­jes liberálás mellett foglalnak állást. Schul? Ferenc a kft.-ra akarja rábízni, hogy válasszon a teljes liberálás vagy a német­osztrák rendszer között, i Ez az álláspont tulajdonképpen a né­met rendszer átvétele, mert a német jog mellett is megteheti a társaság, hogy teljes liberálással alakul.) Bo^óky Gé?a és * Az osztrák törvényelőkészítő bizottság a teljes liberálás gondolatát egyhangú­lag elvetette azon az alapon, hogy ezzel rendkívül megnehezítjük a kft. létesítését, de veszélyeztetjük hitelképességét is. Mert amíg a cégjegyzékben feltüntetett teljes befize­tés mellett nem biztos, hogy a törzstőke a valóságban Js megvan, addig részleges libe­rálás esetében kétségtelen, hogy a társaság a künnlevő hátralékot még nem költötte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom