Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

280 D? KUNCZ ÖDÖN. a kft. tagjait nyilvános felhívás útján gyűjtse. Ez az angol Consolidation Act 121. cikkéhez hasonló rendelkezés, amelyet a T. büntető szankcióval is ellátott, szintén alkalmasnak látszik arra, hogy a kft. vállalkozásának kockázatától a nagyközönséget távoltartsa. VI. A kft. szabályozásának legfontosabb — centrális — problémája a társaság hitelezőinek hatékony védelme. Azok az eszközök, melyek a hitelezők védelmét építik ki: 1. a törzstőke minimuma és biztosításának szabályozása, 2. a törzstőke konzerválását (megkötését) biztosító jogszabályok, 3. a tagok jegyzékének nyilvánossága, 4. a" mérlegfelállítás elveinek szabályozása, 5. a társaság csődje esetében adott védelem, 6. bizonyos vállalatoknál a kötelező könyvvizsgálat meghonosítása, 7. a törzstőkeleszállítás és 8. a felszámolás megfelelő szabályozása. Ad 1. AT. a törzstőke minimumát 10,000 P-ben állapítja meg, ami alkalmas annak akadályozására, hogy egészen jelentéktelen vállalatok alakuljanak a kft. formájában. A kft.-nál is, miként a részvénytársaságnál, a megalakulás legfőbb előfeltétele a törzstőke kellő biztosítása. Amíg a Kt. alapításra vonatkozó szabályozása az ú. n. szukcesszív alapítást tartja szem előtt, addig a T. egyedül a szimultán alapítást tartja lehetségesnek. Az eredeti társasági szerződést aláíró tagok egyben maguk a; alapítók. A törzstőke biztosításának szabályozása a szerint bifurkálódik, hogy a törzstőkét a) készpénzei vagy b) nem pénzbeli betéttel (apporttal) biztosítják. aj A készpénzbiztosításnál legfontosabb probléma, hogy megelégedjünk-e itt is, miként a részvénytársaságnál, az aláírással és a részleges befizetésiéi, avagy hasonlóan a francia joghoz, mindjárt az alapításkor megköveteljük a teljes befizetést. Mindkét megoldásnak igen nagy nehézségei vannak. A részleges befizetés (25 — 50%) megengedése szükségessé teszi a hátralékok behajtásának részletes szabályozását. A német és osztrák rendszer a tagok egymásért való felelősségét állapítja meg abban az esetben, ha a megsemmisítési (kadukálói eljárás nem vezet eredményre. A svájci tervezet a tagok egyetemleges felelősségét állapítja meg a be nem fizetett összegekért (az indokolás szerint ez felel meg a kft. lényegének; «als einer individualistischer Grundlage aufgebauten Gesellschaftsform»). Az én tervezetem azonos a német részvényjogi szabályozással. Ha a kadukálás és a kizárt tag, valamint jogelődjei nem tudják fedezni a hiányt, ez a törzstőke leszállítására vezet. A többi tagot nem lehet felelőssé tenni a nemfizető tag által okozott hiányért. Kiegészíti ezt a szabályozást az öninformáció; tehát annak az