Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei
274 DE KUNCZ ÖDÖN. munka tömörítésével. A kartell viszont megkötöttséget jelent. A szabadság helyett monopóliumra törekszik, a termelést inkább korlátozni, mint kiterjeszteni akarja stb.; tehát valóságos antitézise a társaságnak. És a jelenlegi jogrendben mégis kényszerülve van arra, hogy — faue de mieux •— a tőle teljesen idegen társaság formáját öltse magára; kakukmadár módjára idegen fészkekbe rakja tojásait, olyan fészkekbe (magánjogi társaság, közkereseti, betéti társaság, részvénytársasága Franciaországban syndicat professionel, Angliában Trade Union)r amelyek nem alkalmasak arra, hogy kis kartellmadarakat neveljenek fel (Fr. Klein). Beláthatatlan jelentőségre fog tehát emelkedni a kft., ha olyan kiépítést nyer, amely azt a kartell céljaira is alkalmassá teszi.* De a tőkekoncentráció nemcsak a kartell céljaira használja a kft.-ot, hanem ebben a formában szervezi meg a Holding company-t, a Treuhand-ot és az ú. n. Verwaltungsgesellschaft-ot; tehát azokat az önálló jogi személyeket, amelyek a nagyvállalatok közös érdekeltségét állandóan irányítják és adminisztrálják. Végre igen alkalmas szervezeti formának bizonyult a kft. a ko?ütemek terén is. II. Ha végigtekintek azokon az alappető kérdéseken, amelyek tekintetében a kft. szabályozásának elsősorban kell állást foglalnia, mint legátfogóbb, az a kérdés nyomul előtérbe, vájjon a személyegyesülés avagy a tőkeegyesülés irányában kell-e haladnunk? Tehát elsősorban a közkereseti és betéti társaságot,, vagy inkább a részvénytársaságot tartsuk a szabályozásnál szem előtt. Az angol, német és osztrák jog a tőkeegyesülés irányába haladnak, viszont a francia, lichtensleini, és svájci jog a kft. lényegét az individuális tömörülésben látják, aminek főoka abban rejlik, hogy ezeknek az államoknak jogterületén sokkal enyhébb a részvényjog, mint Angliában, Németországban és Ausztriában. Az én tervezetem arra törekszik, hogy a kft.-ban olyan rugalmas vállalkozó formát teremtsen meg, amely éppúgy legyen alkalmas egynehány tag személyes jellegű tömörítésére, mint a részvénytársasági kapitalista nagyvállalkozás megközelítésére. Ezt az elaszticitást, amely a kft.-ot a legkülönbözőbb célú és terjedelmű vállalkozások részére is hozzáférhetővé teszi, a belső szervezet megválasztásának szabadságával biztosítja. A magyar kft. struktúráját legtömörebben a tervezet (T.) * Törvénytervezetemnek nagy előnyeként emeli ki Molitor (i. m. 60—70. II.),. hogy a tag kizárásának és a társasviszony felbontásának szabályozása számol a kartelí szükségleteivel is.