Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 275 által szem előtt tartott kft. fogalmának körülírásával érzékíthetjük meg. E tekintetben elégségesnek tartom, ha e cikk keretében csupán utalok közkézen levő tervezetem és tankönyvem fejtegetéseire. (L. Tervezet 210. és köv. 11.; Vázlat. 2. kiadás 289., 290. és 479. és köv. 11.) III. A második elvi jelentőségű kérdés, amelyet a kft. szabályozásának el kell döntenie, hogy milyen célokra engedjük meg a kft.-nak a létesítését? Tudjuk, hogy a Kt. csupán a közkereseti és betéti társaságnál követeli meg, hogy a cél kereskedelmi üzlet folytatása legyen, ellenben megengedi, hogy a rt. bármely célra alakulhasson. A német, osztrák, cseh és francia törvény szerint a kft. bármely, a törvény által megengedett célra alakulhat és tekintet nélkül céljára, kereskedelmi társaság, éppúgy, mint a rt. Ki vannak zárva azonban a biztosítási ügylet, a záloglevél- és kötvénykibocsátás, a politikai célok és Franciaországban a takarékbetétügylet. A lengyel törvény és az olasz tervezet csak ((kereskedelmi vállalkozás*) folytatására engedik meg a kft.-i formát. Tervezetem értelmében a kft. bárminő gazdasági célra alakulhat; biztosítási ügyletekkel azonban nem foglalko^hatik és záloglevelet és kötvényt nem bocsáthat ki. Ez az elhatárolás szűkebb, mint a rt. céljának körülírása, de sokkal szélesebb körre terjed ki, mint a közkereseti és betéti társaság üzletköre, avagy a lengyel törvényben említett ((kereskedelmi vállalkozások)), mert a «gazdasági cél» felöleli a vállalkozás egész területét; tehát minden gazdasági tevékenységet, akár az őstermelés, akár az ipar vagy kereskedelem körébe tartozzék az és akár a tagok közvetlen, akár közvetett hasznát szolgálja. A T. értelmében nincs szükség arra sem, hogy magának a kft.-nak vállalata legyen, amely a hasznot közvetlenül osztja szét a tagok között. A gazdasági cél állhat az önálló vállalkozók gazdasági célú tömörülésében is; tehát nincs annak akadálya, hogy a kartell is felhasználhassa a maga céljaira a kft.-i formát. A gazdasági cél előírása eldönti a vitát a felett is, hogy lehet-e kft.-ot politikai vagy vallási és társadalmi vagy tudományos célokra létesíteni. A T.-nek ezt a rendelkezését főleg a tekintetben kifogásolták, hogy nem zárja ki a kft. feladatköréből, a francia joghoz hasonlóan, a takarékbelétügyletet és általában a bank pénzváltóügyleteket. Nézetem szerint a bank és pénzváltóügyleíeknek ex asse kizárása határozottan capitis deminutio volna a kft. rovására. De nem is tudom megérteni, hogy ha az egyéni cég, a közkereseti és betéti társaság foglalkozhatnak bankügyletekkel, milyen címen tilthatjuk meg ezt a kft.-nak? Különösen,