Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPELVEI. 273 mas egészségtelen mocsarát, 2. lényegesen fokozza a vállalkozó kedvet, 3. megkönnyíti a bajba jutott vállalat szanálását (igen gyakran fordult elő külföldön, hogy a fizetési zavarokkal küzdő társaság hitelezője belépett előjogos tagnak), 4. igen egyszerűvé teszi valamelyik tag halála esetében az örökösök helyzetének megoldását és 5. mint tagjai személyes tulajdonságaitól független jogi személy, a hitelezőknek is megfelelőbb biztosítékot nyújt. Ad b) Külföldön a kft. legáltalánosabban mint a kisebbés középvállalkozás érvényesülő formája terjedt el. Főleg a tulajdonképpeni kereskedelem találta meg benne alkalmas organizációs eszközét, mert a tag állandósága és személyes közreműködése sokkal inkább biztosítják az alkalmazkodó képességet, mint a részvénytársasági forma. De megfelelő formát találtak benne a nagyszabású családi vállalatok is, minthogy az örökösöknek tagul belépése egyszerűvé teszi a tag elhalálozásával teremtett helyzet megoldását. Az a körülmény, hogy a kft. nem köteles számadásait nyilvánosságra hozni, igen kedveltté tette ezt a formát a kísérleteket, ipari tanulmányokat vég\ő és szabadalmakat értékesítő vállalatok körében is. De nagy szociális jelentőségre emelte a kft.-ot az a körülmény, hogy egyrészről a magánalkalmazottak nyugdíjintézeteit szervezik meg ebben a formában, másrészről a munkavállalók tömörülnek kft.-gá, a végből, hogy saját vállalatot alapítsanak. A kft. rugalmasságát azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezt a formát nemcsak a kis- és középvállalkozások, hanem a nagyvállalkozás, sőt az állami és községi vállalatok is igen fontos szükségletek kielégítésére tudják felhasználni. Németországban és Ausztriában a kft. az önálló szervezettel bíró kartelleknek legkedveltebb formája és a legújabb német reformmozgalom arra törekszik, hogy a kft. fejlesztessék ki a kartell megfelelő organizációs ezközévé (v. ö. Erich Mohtor: Die auslándische Regelung der Gmbh. und die deutsche Reform. Berlin, 1927 és Haussmann: Vom Aktienwesen und vom Aktienrecht. Mannheim, 1928. 127. 1.). A kartell t. i. nemcsak igen nehéz közgazdaság- és jogpolitikai állásfoglalást provokál az állam részéről, hanem igényt támaszt arra is, hogy részére egy megfelelő organizációs forma alkottassák. A magánjogi társaság és a jelenlegi kereskedelmi társaságok ugyanis alaptermészetüknél fogva alkalmatlanok arra, hogy korunk eme leghatalmasabb tömörülésének organizációs formáiként szerepelhessenek. A társaság az egyes tevékenységének minél fokozottabb és szabadabb kibontakozását akarja lehetővé tenni a tőke és