Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 265 aláírását. Kimondta a bíróság, hogy az alávetés jelen esetben feltételes, nevezetesen felperes azonos alávetésétől függő volt, úe ettől eltekintve is, az 53. sz. teljesülési döntvény az alperes egyoldalú alávetésének hatályosságát csak azon az alapon állapítja meg, hogy felperes is hallgatólagosan magáévá tette a keresetnek a tőzsdebíróság előtt való megindításával e bíróság hatáskörének kikötését, erre a hallgatólagos hozzájárulásra azonban nem hivatkozhatik az a felperes, aki a tőzsdebírósági alávetést kifejezetten megtagadta (2591/1925. V. B. és Kir. Tábla i 5 ,797/1927). Ezzel szemben a bíróság megállapította az alávetés érvényességét, amikor egyedül alperes írta alá a kötlevelet, melynek szövege szerint alperes «úgy, mint Onök» alávetette magát a tőzsdebíróságnak. Nem bocsátkozott a bíróság annak az alperesi előadásnak vizsgálatába, mely szerint ő az ellenkötlevél beküldését eredménytelenül sürgette Í2996/1926. V. B., Kir. Tábla P. V. 8271/1927). Alperes árut adott el felperesnek olyan ügyletből származó tartozásának kiegyenlítése céljából, amelyre nézve a tőzsdebírósági hatáskör volt kikötve. Ezen áruszállítás elmulasztása alapján érvényesített kártérítési követelésre nézve a bíróság nem állapította meg hatáskörét, kimondotta, hogy az eladás új ügylet volt, amely nem folyománya az alapügyletnek s így erre a\ alapügyletben foglalt tőzsdebírósági alávetés hatálya ki nem terjed (1496/1927). Kollektív cégjegyzés esetén is érvényes az egyedül egyik cégtag által aláírt tőzsdebírósági alávetés, ha a kérdéses ügylet, melyben az alávetés foglaltatik, az illető kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint együtt jár. Kollektív cégjegyzés esetén is megilleti ugyanis az egyedül eljáró cégtagot az általános kereskedelmi meghatalmazottnak a K. T. 43. §-ában meghatározott hatásköre (1093/1927. V. B., Kir. Tábla 117/1928. P.). Mindkét fél aláírta a tőzsdebírósági alávetést tartalmazó egy-egy kötlevélpéldányt, az alperesi példány azonban nem jutott felperes birtokába, mert a példányok véletlen elcserélődése folytán alperes is, felperes is a saját példányát vette magához és tartotta meg. A bíróság megállapította hatáskörét és kimondotta, hogy amennyiben a szerződő fél aláírja a tőzsdebírósági alávetést tartalmazó nyilatkozatot és olyan cselekményt is végrehajt s a maga részéről befejez, amelynek célja, hogy az alávetést tartalmazó irat az ellenfél birtokába jusson, aj alávetés joghatályosan megtörtént még akkor is, ha az ellenfél az iratot véletlenül nem is kapta meg (414/1925). Amidőn a Pénzintézeti Központ kényszerfelszámolás alatt