Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

2Ó4 BÍRÓI GYAKORLAT. Nosztrifikáltnak csak azt a hadikölcsön-címJetet lehet tekinteni, mely a nosztrifikálási bélyegzővel való lebélyegzésen felül a 9390/1920. M. E. számú rendelet 11. $-ának megfelelően jegyzékbe vétetett (1604/1926). Bár a K. T. 569. §-a értelmében az a mulasztás, mely szerint a bizományos a megbízót nem értesíti haladéktalanul a megbízás teljesítéséről, nem vonja maga után a bizományost a megbízás teljesítése alapján megillető igények megszűnését, a bíróság kimondta, hogy amidőn az értékpapírvételi megbízás teljesítéséről a bizományos a megbízót nyolc hónapon keresztül nem értesítette s őt ezzel teljes bizonytalanságban hagyta, a szakmai felfogásnak és szokásnak megfelelően a bizományos e megbízás alapján támasztható minden igényét elveszíti (809/1925). Meghatalmazás, amely szerint a feleség felhatalmazza férjét, hogy az ő nevében bármiféle értékpapír vételére vagy eladására megbízást adhasson, csak úgy érvényes, ha körjegyzői okiratba foglaltatott. Ezt a meghatalmazást ugyanis, bárha csak bizonyos fajta ügylet megkötésére szól, az 1886 : VII. tc.23. §-a szempontjából a törvény célját tekintve, általános meghatalmazásnak kell tekinteni, figyelembe véve azt, hogy a kötendő ügyletek szám, összeg és tartalom tekintetében meghatározást nem nyertek s ekként az ezen meghatalmazás alapján a feleségre hárítható kötelezettségek mértéke korlátlan volna. Az ilyen, közjegyzői okiratba nem foglalt, tehát érvénytelen meghatalmazás alapján megkötött ügylet is kötelezi azonban a feleséget, ha azt ő utólag kifejezetten vagy hallgatólag jóváhagyta. Hallgatólagos jóváhagyásnak kell tekinteni, ha a feleség saját személyében ad utasítást a megvett papírok eladására, avagy az azok alapján a részvényest megillető elővételi jog gyakorlására, de hallgatólagos jóváhagyásnak tekinthető esetleg az eset körülményei szerint már az is, ha a vételi megbízás teljesítését közlő értesítés ellen fel nem szólalt (2103/1926). Az alaki jog köréből valók az alábbi határozatok: A tőzsdén kötöttnek kell tekinteni az ügyletet, ha a lelek a tőzsdén kívül tett ajánlat alapján a kötendő ügylet összes feltételeit a tőzsdén kívül megállapították, az ajánlattevő ellenfele azonban, aki fentartotta magának a végleges nyilatkozást, a tőzsdén jelenti ki, hogy az ügyletet állja (2867/1926). Nem áll meg a tőzsdebíróság hatásköre alperes egyoldalú alávetése alapján, ha felperes, amidőn megkapta az alperes által aláírt kötlevelet, melynek értelmében «mindkét fél aláveti magát a tőzsdebíróság ítéletének)), azonos tartalmú ellenköilevelet ki nem állított, sőt kifejezetten megtagadta a tőzsdebírósági kikötés