Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

23Ó BÍRÓI GYAKORLAT. 27. számú határozat (6., 40.) szerint — éppoly kevéssé akadályozhatja, mint ahogyan a tisztviselőnek fegyelmi úton kimondott elbocsátása illetményeinek a közigazgatási bíróság előtt érvényesítését ki nem zárja. Az 1925. Hb. 50. sz. határozat szerint (5., 36.) nincs olyan jogszabály sem, amely a törvényesen megállapított nyugellátásnak utólagos megszüntetése kérdésében a közigazgatási bíróság előtti eljárást kizárná, sőt a közigazgatási bíróság — annál a szabálynál fogva, amely szerint a saját eljárásának alapjául szolgáló előkérdésekre minden hatósághatásköre kiterjed — annak elbírálása körében, hogy a miniszter a nyugdíjat jogosan szűntette-e meg, előkérdésként a közigazgatási eljárás törvényességének (a megelőző fegyelmi eljárás hiányának) kérdését is elbírálja. Számos hatásköri bírósági határozat foglalkozik kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági alkalmazottak és munkások, továbbá há\i és me\öga~dasági cselédek ügyeivel is. Az 1Q26. Hb. 104. sz. határozat (71., 16.) szerint dohány kertésznek a vonatkozó törvényben (1900 : XXIX. tc.) megszabott alakban készült szerződés alapján érvényesített bérkövetelése közigazgatási hatóság elé; nem alakszerű szerződés alapján érvényesített bérkövetelése rendes bíróság elé tartozik. Kertész (főkertész 1 az 1926. Hb. 72. sz. határozat (70., 5.) szerint, ha másnak szakszerű kezelést feltételező kertgazdaságát vezeti: gazdatiszt, különben, tehát kisebb terjedelmű kertgazdaságban, gazdasági cseléd, akinek illetménykövetelése közigazgatási hatóság elé tartozik. Az 1926. Hb. 12. sz. határozat (5., 37.) szerint uradalomban állandóan alkalmazott és kizárólagosan ott dolgozó gazdasági kovácsmester gazdasági cseléd és így bérkövetelése közigazgatási hatóság előtt érvényesíthető; a közigazgatási hatáskör akkor is megáll; ha a gazdasági cseléd járandóságát a gazdával kötött szerződés alapján a szolgálatba fel nem vétel miatt érvényesítheti. A há\i cselédi minőség megállapítása szempontjából az 1927. Hb. 33. sz. határozat (Magyar Közigazgatás 1927. évi 47. szám) szerint lényeges, hogy a szolgálatot vállaló egész munkaerejét állandóan és kizárólag a gazda rendelkezésére bocsássa, közömbös azonban, volt-e a cselédnek szolgálatbalépésekor cselédkönyve vagy sem. Házvezetőnő, aki plébánosnál a háztartást éveken át vezette és ennek során kivételes bánásmódban, továbbá munkakörének megfelelő, házi cseléd szokásos bérénél nagyobb díjazásban részesült, az 1926. Hb. 22. sz. határozat 1;., 39.) szerint nem cseléd, mihezképest cselédkönyv kiadása iránti követelése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Takarítónő sem házi cseléd, mert szolgálata a házi cselédi minő-