Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

2 20 BIROI GYAKORLAT. elkövetett bűncselekmény tehát befejezetté válik, amikor vádlott a hamisított érettségi bizonyítványt állás elnyerése végett bemutatja (B. J. T. LXXIX. 124. 1.). 69. §. 1. pont. A íelbujtás kérdése a kerítéssel kapcsolatosan merült fel. Arról volt szó, 'lehet-e felbujtóként büntetni azt, ki tettest arra bírja reá, hogy a nőt maga (t. i. a felbujtással vádolt egyén) részére megszerezze. A K. ezt a kérdést igenlőleg döntötte el (B. J. T. LXXIX. 148. 1.). A döntés helyes. Mert aki a nőt a maga részére szerzjgmeg, a B. N. szerinti kerítést nem valósítja meg. De ha erre mást reá bír, ezzel a felbujtás összes elemeit megvalósítja. 75. § 2. bekezdés. Egy orvos igen erős mérget tartalmazó gyógyszert rendelt, de vigyázatlanságból nem a kellő helyre tette a gyógyszer alkatrészéül szolgáló halálos méreg súlyának jelzésénél a tizedes pontot, azonfelül a fennálló jogszabályok ellenére a mennyiséget betűkkel nem írta ki. A gyógyszerész a szabálytalan vényre a gyógyszert kiszolgáltatta s a beteg halála következett be. A K. kimondotta, hogy az orvos gondatlan tevékenysége s a bekövetkezett halálos eredmény közötti okozati összefüggést nem szünteti meg az, hogy az okozati összefüggésbe a gyógyszerész gondatlan magatartása is beilleszkedett (B. J. T. LXXIX. 134. 1.). 79. § 1. és 2. bekezdése. Egy határozat azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a kölcsönös dulakodás mennyiben zárja ki a jogos védelem megállapítását. Evek előtt az a felfogás nyilatkozott meg a K. gyakorlatában, hogy kölcsönös verekedés esetében jogos védelem nem foroghat fenn. E felfogás helytelenségét annak idején Degré Lajos mutatta ki (B. J. T. LXVI1. 17. }.), A helyes nézet szerint a kölcsönös dulakodás nem zárja ki a jogos védelmet akkor, ha egyik fél a másiknak támadása folytán, védekezésből dulakodott. Ez a felfogás nyilatkozik meg a most szóban forgó határozatban (B. J. T. LXXIX. 134. 1.). Állandó gyakorlat, hogy felmenő ágbeli rokon részéről intézett támadással szemben jogos védelem csak az esetben gyakorolható, ha a megtámadottnak nem állott módjában a támadás elől kitérni. Néhány év előtt kimondotta a K., hogy e szabály nyer alkalmazást akkor is, ha a támadó és a megtámadott testvérek. Viszont most azt mondotta ki a K., hogy mostohaszülő által intézett támadás esetében ez a jogszabály alkalmazást nem nyer. (B. J. T. LXXIX. 134. 1.) 96: §. A halmazat kérdésével számos határozat foglalkozik. Kerítéssel anyagi halmazatban erőszakos nemi közösülést